A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehetett nyugdíj járulék köteles keresőtevékenységet folytatni, ebbe a keretösszegbe a nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset számított bele, így a megbízási díj újTbj. szerint 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék-mentesség kiterjed a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is. Mivel nincs járulékfizetési kötelezettség, nincs kereseti korlátozás a nyugdíj melletti megbízási díjra nézve vábbi részletek az Adó
A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló megbízási díjra tehát figyelemmel kellett lenni azokban az esetekben, ahol a nyugellátás mellett csak korlátozott összegig lehetett keresőtevékenységet folytatni. Az újTbj. szerint 2020. július 1-jétől a járulékmentesség kiterjed a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is. Mivel nincs járulékfizetési kötelezettség, nincs kereseti korlátozás a nyugdíj melletti megbízási díjra nézve sem.. a Tny. 83/§ hatályon kívül helyezésre került. A nyugdíjasként elért kereset utáni 0, 5%-os mértékű nyugdíj növelés a 2020. június 30-ig elért megbízási díj után megállapításra fog kerülni, mivel itt még történik nyugdíj járulék fizetés, július 1-jétől azonban már nem, a járulékmentesség miatt.
Az új Tb-törvény július 1-jén lép hatályba. A társadalombiztosítási járulék mértéke egységesen 18, 5 százalék, a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértéke 17, 5 százalékról 15, 5 százalékra csökken. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény pedig több mint húsz helyen módosul. A változások többsége igen jelentős tartalmi megújulást hoz. A NEXON által szervezett konferencián ezekre a változásokra hívták fel a szakértők a ységes elvek szerint kialakított és egyszerűsített járulékszabályozási rendszer jött létre, melynek keretében 18, 5 százalékos általános társadalombiztosítási járulék került meghatározásra, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, járulékalapot képező jövedelme után. A jelenlegi, több tételből álló egyéni közterheket (nyugdíjjárulék 10%, természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% és munkaerő piaci járulék 1, 5%) összevonták és helyette egy egykulcsos járulékkulcsot alakítottak ki. A társadalombiztosítási járulék mértéke így egységesen 18, 5% lett.
A felperes részére a díjazás fizetése nem vitásan havi rendszerességgel történt. A régi Ptk. 478. § (4) bekezdésére hivatkozás alaptalan, mivel megbízási szerződés esetén is lehetősége lehet a feleknek a díjazás részletekben való megfizetésére. A fizetés ezen formája önmagában nem támasztotta volna alá a munkaviszony fennálltát, de valamennyi bizonyítékkal együttesen értékelve az megállapítást nyert. A perbeli esetben a 7001/2005. (MK 170. ) FMM-PM együttes irányelvben rögzített elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket az eljáró bíróságok a bírói gyakorlatnak megfelelően, részleteiben értékeltek, de a bizonyítékokból téves jogi következtetésre jutottak (Pp. 206. §). Jelen eljárásban a munkaviszony fennállását lehetett megállapítani, míg egyéb kérdésekben (jogviszony megszüntetés jogellenessége, jogkövetkezmények stb. ) az eljárás megismétlése szükséges. Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperest az alperes munkaviszony keretében foglalkoztatta.
Az Üt. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli Az ÜESZ 3/3. pontja kimondja azt is, hogy az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. Az ÜESZ 9/1. pontja rögzíti, hogy a megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell. Az ÜESZ 12/2. pontja szerint az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.
Ezen túlmenően az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében. Budapest, 2020. október 19. Kúria Sajtótitkársága
(XI. 26. ) MÜK szabályzat (FESZ) 40. 6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 30. napján jogerős. (Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 173. ) Vissza az oldal tetejére
Tájékoztató a Kúria M. X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv. 10. 337/2019. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá- fölérendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg [1992. évi XXII. törvény (régi Mt. ) 75/A. §, 2012. évi I. törvény (Mt. ) 42. §]. A felperes és az alperes jogelődje között elsőként 2008. július 1-jén, utolsóként pedig 2010. január 10-én jött létre határozott időre megbízási szerződés. Az alperes 2010. augusztus 11-én rögzítette, hogy a felperes megbízási szerződése 2010. július 19-én közös megegyezés híján, jogi lehetetlenülés miatt megszűnt. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesnél munkaviszony keretében foglalkoztatták, és ezt a jogviszonyt a munkáltató jogellenesen szüntette meg.