Az Európai Parlamenti választások előtti közvélemény-kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy visszaesnek a hagyományos európai pártcsaládok, feljönnek viszont a szélsőséges és populista erők. A Politico csütörtökön frissített előrejelzései szerint Európai Néppárt (EPP) valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) csaknem 90 mandátumot veszíthet: a néppártiak 48, a szocialisták 40 helyet. Így az EPP 168, az S&D pedig 146 mandátumra számíthat. Ami a Néppártot illeti, a legutóbbi három EP-választás során, azaz 15 év alatt 100 mandátumot veszített, az S&D valamivel jobban áll, "csupán" 54-et. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a választások nyomán az Európai Parlament harmadik legfontosabb pártja lehet, miután várhatóan új frakciószövetséget alakít a francia államfő, Emmanuel Macron La République En Marche mozgalmával. Matteo Salvini olasz belügyminiszter mozgalma, az Európa-szkeptikus, szélsőséges Népek és Nemzetek Európai Szövetsége 73 mandátumra számíthat.
A szociáldemokraták és az ALDE képviselőinek alighanem újabb pártcsaládot kell majd keresniük, mert a romániai jogállamiság következetes megsértése, az igazságszolgáltatás saját politikai céljaikra való felhasználása miatt kifelé áll a szekerük rúdja mint az S&D-ből – amely már áprilisban befagyasztotta az együttműködést Liviu Dragnea PSD-jével –, mind pedig az En Marche mozgalommal szövetkező ALDE-ból, amelynek vezetője, Guy Verhofstadt már közölte is, hogy nem hívja majd meg Călin Popescu Tăriceanu pártját az új frakcióba. Victor Ponta alakulata, a Pro Romania feltehetően a baloldali S&D-hez csatlakozik, a Mentsétek Meg Romániát Szövetségből és a Plus pártból álló 2020 Szövetség pedig eddig még nem nyilatkozott politikai opciójáról. Az EP összetétele és hatásköre Az európai parlamenti mandátumokból az uniós tagállamok népességük arányában részesülnek, de egyik országnak sem lehet 6-nál kevesebb, illetve 96-nál több képviselője. Az Európai Parlament 3 fő feladatot lát el. Jogalkotói hatáskörét illetően uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján, nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz, dönt az Európai Unió bővítéséről és ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját, továbbá jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt.
Az eddigi felmérések szerint az euroszkeptikusok a mandátumok 34 százalékát szerezhetnék meg. Így komoly beleszólásuk lehetne az EU sokéves költségvetésének kidolgozásában. Megakadályozhatják azt is, hogy a jogállamiságot megsértő Magyarország és Lengyelország, esetleg Románia elleni is alkalmazhassák az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, amely az uniós alapértékek betartásának őre. Öt-hat román párt esélyes A Politico előrejelzése szerint Romániából mindössze öt párt kerülhet be az Európai Parlamentbe: a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt nagyjából azonos arányú, 26-26 százalék körüli szavazatra számíthat, a 2020 Szövetséget 16, az ALDE és a Pro Románia pártot pedig 9-9 százalékkal jegyzik. De az RMDSZ is ott található az 5 százalékos bejutási küszöb közelében, bejutásával tehát hatra emelkedik az EP-ben részt vevő romániai pártok száma. A szavazatok újraelosztása nyomán a szociáldemokraták 9, a nemzeti liberálisok pedig 8, a 2020 Szövetség 7, az ALDE és a Pro Romania pedig 4-4 képviselővel lehetne jelen ez európai törvényhozásban, és ha az RMDSZ bejut, 2 mandátumra számíthatna.
Minden tagállamnak legalább 6, legfeljebb 96 helye lehet. A számokat az Európai Tanács az Európai Parlamenttel egyetértésben határozza meg - ismertette. Az idei választáson a legtöbb képviselőt Németország (96), Franciaország (74), az Egyesült Királyság és Olaszország (73-73) küldheti a testületbe. A legkevesebb, 6-6 képviselője Ciprusnak, Észtországnak, Luxemburgnak és Máltának lesz. Az EP képviselőinek száma 2009-ben 785 volt. 1979-ben még csak 410 képviselői helyet lehetett betölteni. Magyarország 2009-ben 22 képviselőt választott, az idén - Horvátország csatlakozása után - 21 helyet kap. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor.
Szombaton kezdődik az európai parlamenti (EP-) választás kampánya, az EP-ben Magyarországnak jutó 21 képviselői helyért eddig 33 párt jelezte indulási szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál. Áder János köztársasági elnök március 8-án írta ki a magyarországi európai parlamenti választást május 25-ére, a kampány a törvény szerint ötven nappal korábban kezdődik. A nyilvántartásba vett pártok hétfőtől már kikérhetik az ajánlásgyűjtő íveket, és már az ajánlások gyűjtését is megkezdhetik. Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, Magyarország 21 képviselőt küldhet a 751 tagú strasbourgi törvényhozásba. Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusa, az Európai Választási Szakértők Egyesületének jogi szakértője az MTI megkeresésére korábban arról beszélt, hogy az Európai Parlament az Európai Unió egyik legfontosabb szerve, amely részt vesz az uniós jog megalkotásában is. Az Európai Parlamentnek 2014-től 751 tagja lesz, és a képviselői helyeket a 28 tagállam között arányosan csökkenő módon osztják el a lakosságszám alapján.