A szabadkőművesség kizár köreiből minden politikai és vallási kérdést, és tagjait a haza törvényeinek tiszteletben tartására kötelezi….. 21. Horváth Tamás: Tündérváros 73% Zsolnay Miklós titkos életekkata76>! 2015. december 11., 21:41 Miklós megkérdezte, hogy mi volt az a keserű folyadék, amelyet itattak vele a páholyon kívüli élet jelképeként. – Egy bizonyos dr. Zwack nevű testvérünk készíti a likőrt, amelyet II. József nevezett el Unicumnak. Borzalmas, de lakomák után valóban jót tesz a gyomornak, és szimbólumnak sem utolsó – válaszolta a főmester. 22. február 26., 18:32 A pápa csókra nyújtotta a halászgyűrűt, és az ajtóban várakozó kíséretével eltűnt a fényes folyosókon. Miklós megbékélt magával, a kétségeivel, a gyermektelenségével, a betegségével és az apja örökségével. Elhatározta azt is, hogy templomot épít Szent István tiszteletére a munkásainak a gyár közelében. Fizetésemelésre, munkaidő-csökkentésre, kényelmesebb és egészségesebb munkakörülményekre azért nem gondolt, ilyesmi, természetesen, eszébe sem jutott.
Zsolnay Miklós és az általa képviselt értékek – bár a különböző vidéki és városi nemes urak és hölgyek, megfontolt és könnyelmű gyárosok, mágnások, politikusok, egyházi méltóságok, újságírók és a társadalom egyéb felső rétegeihez tartozó emberek világában meglehetősen könnyedén és otthonosan mozog – sok szempontból szemben is állnak az őt körülvevő társadalommal, ahol szinte egyetlen értékként az anyagi javak és a pillanatnyi érdekek érvényesítésének képessége jelennek meg. A világháború előtt álló Osztrák-Magyar Monarchia maradi, szűklátókörű, pusztán anyagi értékeket és rövid távú egyéni érdekeket előtérbe helyező világában egy mondhatni árral szemben úszó, európai távlatokban gondolkodó, gyakorlatias, ugyanakkor a maga módján mégis idealista, nagyformátumú ember képe rajzolódik ki a mindenkori olvasók előtt, aki úgy találja meg a boldogulás útját, hogy a lehető legtisztességesebben igyekszik felhasználni a pénzt és hatalmat, melyet megörökölt. Zsolnay Miklós ellenpontjaként van jelen a regényben az időről időre feltűnő gátlástalan szélhámos nőcsábász, az okirat-hamisító és sikkasztó banktisztviselő Merényi Rudolf, akinek életét epizódról epizódra párhuzamosan majdnem olyan részletesen végigkíséri a regény, mint a főszereplőjét.