A rendező, a Nyócker! című filmjéért számos rangos trófeával, köztük az Annecy fődíjjal kitüntetett Gauder elmondta: az indiánok gazdag kultúrájának még vannak felfedezetlen kincsei, amelyeket érdemes megmutatni az embereknek. Ezek közül dolgozunk most fel egy csodálatos történetet. Gauder azt is elárulta, hogy a filmet a síksági indián világ, kultúra ihlette, hiszen gyerekkorában, amikor Batman még sehol sem volt, minden fiú indián vagy cowboy akart lenni. A vadnyugatot akkor még Gojkó Mitic filmjeiből és Karl May regényeiből ismerték. "Kora gyerekkorom óta szeretek a természetben lenni, mert megunhatatlan élmények forrása. Távol a város zajától lassan kialakul az emberben egy mély tisztelet, és csodálat az élet minden formája iránt. Az erdőben sátorozni, állatok nyomát követni, íjat készíteni jobb, mint a mobilon lógni. A sápadtarcúak lassan teljesen kirekesztik magukat ebből a csodából, és helyette a virtuális világba menekülnek, önként sétálva be a mátrixba" – mesélte Gauder és kiemelte, hogy "ebben a teremtéstörténetben az állatok és növények egyenrangúak az emberrel és az indiánok pontosan értik, amit mi még csak most pedzegetünk, hogy a föld él, és minden élőlénynek ugyanannyi joga van itt lenni, mint nekünk. "
Részlet a Minden rokonom című filmből. (Forrás: Cinemon Stúdió) – Nem túl nehéz téma ez a gyerekeknek? – G. : Úgy gondolom, hogy a gyerekeknek nem kell leegyszerűsíteni, lebutítani azt a világot, amiben élünk. A gyermekek nyitottak és okosak, képesek mindent felfogni, amit megfelelően magyaráznak el nekik. Nekünk, rajzfilmkészítőknek ez a kötelességünk. Rengeteg minden foglalkoztatja a gyermekeket, nekünk szintén nyitottnak kell lennünk és meg kell értenünk őket. Komoly témákról – például a teremtésről – a kicsiknek és a nagyoknak is érdemes elgondolkodniuk. Az európai ember hozzászokott ahhoz, hogy valahonnan valahova tart. Ugyanakkor az emberi életút másképpen is értelmezhető. A természeti népek az élet körforgásában gondolkodtak és ugyanez ösztönösen vonzza a gyermekek figyelmét. – T. : Biztos vagyok abban is, hogy az sem árt, ha egy kicsit más nézőpontokat is megismerünk. Például az észak-amerikai indiánok felfogása szerint nem az ember a teremtés koronája. Sőt, egyenesen ő a legszerencsétlenebb teremtmény a világon, mert a többi állathoz képest ő a legkiszolgáltatottabb.
Színes, magyar, 87 perc, 2004 Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Badár Sándor, Betz István, Csöre Gábor, Fullajtár Andrea, Gesztesi Károly, Gryllus Dorka, Horváth János, Jónás Judit, L. L. Junior, Pindroch Csaba, Rajkai Zoltán, Roatis Andrea, Simonyi Balázs, Szabó Győző, Szabó Sipos Barnabás, Szacsvay László Vágó Zene Producer Gyártó Történet A budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat gyerek, cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab arra szövetkezik, hogy a lehető leggyorsabban rengeteg pénzt állítson elő. Szegénység, kurvák, stricik, gravitáció, tér és idő nem számít. A kölykök egy zseniális ötlet segítségével visszarepülnek az időben, és a földtörténet őskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. A Nyócker alatt így hatalmas olajmező képződik, és a gyerekek pillanatok alatt mesés gazdagságra tesznek szert. Rambo összes DVD díszkiadásban, ötcsillagos sulibüfé, arany rolex mindegyikük kezén. A hirtelen felbukkanó rengeteg olaj zavart okoz a világgazdaság gépezetében, és a nagyhatalmak nyomozásba kezdenek, a Nyócker körül szűkül a kör, de egy biztos: a Nyócker Nyócker marad, amíg világ a világ.
Megható rajzfilm készül Budapesten, amely egy indián teremtéstörténetben meséli el azt, hogy minden élőlényre vigyáznunk kell a bolygónkon. A Minden rokonom című film rendezőjével Gauder Áronnal és a Cinemon stúdió producerével, Temple Rékával beszélgettünk. – A 2004-es Nyócker! sikere óta majdnem húsz év telt el. Mi történt e két évtized alatt? – G. Á. : A Nyócker! szakmai és közönségsikere után Novák Erikkel egy izlandi saga-t kezdtünk feldolgozni, 3D-s látvánnyal. Magabiztosan vágtunk a dologba, ám ez a szívemnek nagyon kedves filmterv – hat év munka után – a finanszírozás megszűnése miatt félbemaradt. – Hat év teljes munkája veszett oda? – G. : Sajnos igen. A film nagy része – 80 százaléka – már készen volt, de a befejezésre nem maradt forrás. Ez felért egy kiütéssel. Nehezen álltam fel ebből a traumából, mivel abban a filmben nagyon benne voltam. Utána elkezdtem hagyományos kisfilmeket rendezni, ilyen volt többek között a Kőbaltás ember című ismeretterjesztő sorozat, ami igen népszerű lett.
Tóth Gábor Szenzációs rajzfilm születik Dargay Attila forgatókönyve nyomán Jankovics Marcell-ház készül Rófusz Ferenc Bosch leghíresebb festményét kelti életre – mutatjuk a bámulatos képeket Kiemelt képünk forrása Cinemon Entertainment
Kezdőlaponline filmekNyócker! Csatlakozz az fb csoporthoz! kattints ide a bezáráshoz Teljes filmReklám 15Nyócker! Filmelőzetes RENDEZŐSZEREPLŐK Nyócker! online film leírás magyarul, videa / indavideoA budapesti nyócker mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat gyerek, cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab arra szövetkezik, hogy a lehető leggyorsabban rengeteg pénzt állítson elő. Szegénység, kurvák, stricik, gravitáció, tér és idő nem számít. A kölykök egy zseniális ötlet segítségével visszarepülnek az időben, és a földtörténet őskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. A Nyócker alatt így hatalmas olajmező képződik, és a gyerekek pillanatok alatt mesés gazdagságra tesznek szert. Rambo összes DVD díszkiadásban, ötcsillagos sulibüfé, arany rolex mindegyikük kezén. A hirtelen felbukkanó rengeteg olaj zavart okoz a világgazdaság gépezetében, és a nagyhatalmak nyomozásba kezdenek, a Nyócker körül szűkül a kör, de egy biztos: a Nyócker Nyócker marad, amíg világ a világ. Nyócker!
Gauder egyúttal a legkülönbözőbb műfajokat is közös nevezőre hozza: az elbeszélés egyazon lelkesedéssel parodizálja és hasznosítja a romantikus komédia, a zenés film vagy az időutazós sci-fi elemeit. Ez az eklektika az animációs technikát is fémjelzi: a Nyócker! egyaránt épít a papírkivágásos formára, a modern komputergrafikára, illetve fotó- és rajzanimációs eszközökre. Gauder műve – ahogy arra Varga Zoltán rámutat – Kovásznai György Habfürdője (1980) mellett az egyetlen kombinált animációra építő egész estés film a magyar hagyományban, amely a különböző technikák házasítását a stilizáció eszközévé avatja. Az átrajzolt fotókból készült papírfigurák síkszerűsége látványos ellentétben áll a CGI térillúziójával, és a kettő kontrasztja éppúgy abszurd-groteszk hatást kelt, mint a testek sajátos animálása. Gauder univerzumában minden figura darabosan és szétesetten mozog, mintha legalábbis részeg lenne (jellemző, hogy a valóban illuminált alakok mozgása ugyanolyan, mint a józanoké). Ez a darabosság érvényesül a beszédben és a mimikában is: az eltúlzott kifejezések fázisaiból álló mozgások agresszívan töredezett gesztusrendszert teremtenek.