A fajta-összehasonlításon túl eredményesen tudtuk felhasználni, pl. eltérő nitrogén-ellátottságú növényállományok hőmérsékletében fellépő különbségek regisztrálására, s általa vízforgalmi differencia magyarázatának pontosítására is (Anda 1987). Az infrahőmérő gyorsasága az ökológiai műszerek körében egyedülálló, s a benne rejlő előny még messze nincs kihasználva. Működési körének kiszélesítése az elkövetkező évek kutatási feladata. 5. Irodalom Ambrózy, P. 1991. A csapadékmező átrendeződése Magyarországon a XX. sz. folyamán. Éghajlatingadozások Magyarországon. Előadás elhangzott MTESZ/MMT Ankét, Budapest, 1991. V. 23. In: Anda, A. A kukorica néhány sugárzás-, hő- és vízháztartási komponensének alakulása a N-ellátottság függvényében. Növénytermelés. Tom. 3:161-170. 1993. Potential Use of the Scheduler Plants Stress Monitor in Soybean. CATENA Soil Technology. Vol. 6, p. 137-144. Blad, B. L., Gardner, B. R., Steinmetz, S. and Rosenberg, N. Plant and air temperature patterns in alfalfa, corn, grass, sorghum and soybean as measured with thermocouples and infrared thermometers.
A körzet globálsugárzása jóval az országos átlag alatt van (4350 MJ/m2∙év), a napfénytartam szintén kevés (1970 óra). A borultság évi középértéke 62–64%. A derült napok száma mindössze 50 körüli, holott az ország legnagyobb részén 70–90 nap a jellemző. Januári középhőmérséklete –3 ºC alatt van. Évi középhőmérséklete 8–9 ºC, a 8 ºC-os izoterma közelítőleg az 500 m-es magassági szintnek, a 7 ºC-os a 700 m-esnek felel meg (Gergely-hegy). Tehát az ország déli területeihez képest kb. 3 ºC-os különbség mutatkozik. A hőmérsékleti ingás a nagyobb átlagos magasság miatt kisebb (22 ºC), így a terület kontinentalitása is kisebb, mint az Alföldé. Tenyészidőszaka rövid és hűvös. Jelzi ezt a 10 ºC feletti középhőmérsékleti összeg alacsony értéke: 2900 ºC. Magas a fagyos, a téli és a zord napok száma (rendre:130; 40; 20 nap). 190 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Mezo- és mikroklimatológiai ismeretek gyakorlati vonatkozásai A terület magasságához képest száraznak minősül, csapadéka 600–800 mm között alakul, amit a gyakori északias, főnszerű, mérsékelt erejű légáramlás okoz.
Azonban nem elegendő pusztán a klimatikus elemek középértékeire szorítkoznunk, hanem ismereteinket arra is ki kell terjesztenünk, hogy ezen elemek változásai milyen határok között mennek végbe, tehát ismerni kell a legnagyobb és legkisebb értékeiket, vagyis ingadozásuk nagyságát. Amennyiben az állati és növényi élet szinhelye maga a légkör, az éghajlat megitélésénél még egy másik fontos szempont lép előtérbe: ha ugyanis azt a befolyást tekintjük, melyet az időjárás a szerves lényekre gyakorol. S ezen szempont irányadó Humboldt meghatározásában is, ki ez É. szóval - annak legáltalánosabb értelmében - a légkör mindazon változásait jelezte, melyek szerveinkre érezhetően hatnak. Ha földünk felszinét egész terjedelmében csupán csak tenger vagy sima szárazföld borítaná, akkor a hőmérséklet eloszlása csakis a földrajzi szélességgel változnék. A hőmérséklet ugyanis azon melegmennyiségtől függ, mely bizonyos helynek osztályrészül jut és az esetben a Nap kisugározta melegmennyiség a szélességi körök mentében állandó volna.
nélkülözhetjük a Föld éghajlatának és Magyarország éghajlatának bemutatását sem. A könyv terjedelme teljes körű ismeretanyag átadást nem tesz lehetővé, de a további elmélyülés megalapozására feltétlenül alkalmas. Az agrárszakterület alapszakos hallgatói számára elsajátítható stílusban írtuk a tankönyvet, de néhány fejezetében az MSc szinten lévő hallgatók is eredménnyel forgathatják azt. 1. A légkör (atmoszféra), mint élettelen környezeti elem A növény, mint minden élő szervezet elválaszthatatlanul kötődik környezetéhez (1. ábra). 1. ábra A növény és közvetlen környezete Az energia forrása a napsugárzás, mely a légkörön áthaladva, annak tulajdonságai által befolyásolva éri el a közvetlen felhasználót, a növényeket. Egész földi életünk alapja a Nap sugárzási energiájának biokémiai energiává alakítása a fotoszintézisben, mely energia a magasabb rendű élőlények táplálkozásának alapját adja. A fotoszintézishez energia mellett a további két alapanyag is a légkörből érkezik; az egyik közvetlenül, s ez a CO2; a másik legtöbbször a talaj, mint tározó közbeékelésével, de végül is a légkörből csapadékként indulva jut el a növényekhez, s ez a víz (1. ábra).