503 A hónap egyik legfontosabb eseményének számított a 26-án 17. 30-kor kezdődő hangverseny, amit a kormányzó felesége nyomorenyhítő céllal hívott életre. A műsor most is az 1. honvéd gyalogezred zenekarára épült. Az énekszámokat a bécsi és budapesti operaház énekesei, valamint a New Yorki Metropolitan vendégművészei adták elő nagy sikerrel. Az előadást ismét vitéz Csics Pál alezredes, ügyvezető igazgató rendezte. A nyilvános előadáson számos közéleti személyiség és művészkiválóság is megjelent. 504 Az új évad szeptemberben kezdődött, de a szombati táncestélyek csak október 17-én indultak újra. Ezekkel párhuzamosan a bridzs rajongói részére a kis díszteremben játéktermet rendeztek be. Az összejövetelek este 10-től hajnali 1 óráig tartottak. Továbbra is szokás maradt, hogy havonta egyszer az estélyeken táncbemutatókat is tartottak. 505 Tánccal kapcsolatos hír, hogy ebben a hónapban Petris Brúnó, újszerű kezdeményezésbe fogott: külföldi (berlini) mintára elhatározta, hogy megalakítja az első "Magyar Táncolók Körét", amelynek küldetéseként a haladó táncosok tánctudásának tökéletesítését tűzte ki célul.
Majd a terepfelmérések, térképkészítések, hadműveleti elgondolások fokozatosan vezettek a harc, a háború sokoldalú előkészítéséhez, megvívásához, s a tapasztalatok feldolgozásához. Mindez a tevékenység magasan képzett, minőségi jegyekkel rendelkező tisztikar létrehozását tette szükségessé. Ugyanakkor a tömeghadseregek vezetésével kapcsolatos bonyolult és sokrétű feladatok előtérbe állították a legfontosabb katonai szervezet, a vezérkar szerepét, amelynek élén a vezérkari főnök állt, aki a hadvezér után a legfelelősségteljesebb posztot töltötte be. A vezérkarok meghatározó szerepet játszottak a háborús előkészületek tervezésében, szervezésében, vezetésében, és a vezérkari tisztek felkészítésében. A minőségi tisztképzés terén az Osztrák Birodalomban Mária Terézia (1717–1780) óta nagy jelentőséget tulajdonítottak a hivatásos tisztikar, ezen belül a vezérkari tiszt típusának kialakításának. Ennek kezdeti lépéseinek tekinthetjük a különböző katonai tanintézetek hálózatának kiépítését, a Nemzeti Testőrgárda 1760-ban történő felállítását és sokoldalú kiképzését, illetve gyakorlati tevékenységét.
A HDI kutatási területei: biztonsági tanulmányok, védelmi társadalomtudományi kérdések, a hadtudomány általános elmélete, a védelmi igazgatás elmélete, védelmi logisztika és védelemgazdaság, nemzetbiztonság és rendvédelem, védelmi informatika és kommunikációelmélet. KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA (KMDI) Az iskola a katonai műszaki tudományok területén folytat doktori képzést és tudományos kutatómunkára való felkészítést. Az elért eredmények nemcsak elméletiek, azok testet öltenek a haditechnika, a védelmi és közigazgatási szféra eszközeiben, eljárási rendszereiben is. A doktori iskola kutatási területei: katonai műszaki infrastruktúra, haditechnika és robotika, védelmi elektronika, informatika és kommunikáció, katonai környezetbiztonság, katasztrófavédelem, katonai logisztika és védelemgazdaság, biztonságtechnika. 11 12 A nemzetbiztonsági szakra csak a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók jelentkezhetnek, amennyiben rendelkeznek kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttséggel és a beiskolázási jogkörrel rendelkező vezető támogatásával.
[3]Jelentős szervezeti változást hozott az 1993-as esztendő. Az egyetemen elkezdődött a felsőfokú vezetőképzés, mint szakirányú továbbképzés, melyet az önálló magyar vezérkari tisztképzés folytatásának tekintenek. A magyar katonai felsőoktatási intézmények 1996 őszéig még a Honvédség hadrendjén belüli szervezetek voltak. A ZMNE létrejötteSzerkesztés 1996. szeptember 1-jétől a katonai felsőoktatási intézmények kiváltak a Magyar Honvédség szervezetéből (hadrendjéből). Az akadémiából létrejött a Hadtudományi, valamint a Vezetés- és Szervezéstudományi (egyetemi) Kar. A Kossuth Lajos Katonai és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolát főiskolai karokként integrálta az egyetembe (ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar), amely három bázison (Budapest, Szolnok, Szentendre) folytatta működését. További jelentős változást eredményezett az egyetem szervezeti felépítésében az 1997 januárjában megkezdett vertikális integráció. Ennek eredményeként 1997. szeptember 1-jei hatállyal az önálló főiskolai és egyetemi karok összeolvadtak, így a továbbiakban két – az előzőekben már bemutatott – egyetemi kar működött.
A budapesti előadás-sorozat első előadása április 17-én volt a Tiszti Kaszinó dísztermében. Anna királyi hercegasszony és Bartha Károlyné megnyitó beszéde után, többek között vitéz Fábry Dániel tábornok, országos légvédelmi parancsnok tartott előadást Légvédelem – légoltalom" címmel. Ezentúl előadást hallgathattak: "Légoltalmi Liga" és "A nők légoltalmi munkakörei" címmel. 323 A tudományos bizottság az 1939/40. évi idényben is 6 katonai témájú előadás megtartását tervezte. Ezek közül 3-4 előadás kötött tárgyú, a többi szabadon választható témájú volt. Az előadás időbeni korlátját 60 percben határozták meg, ami kb. 20 oldalnyi írásos anyagnak felelt meg. Úgy tervezték, hogy a sikeres pályázók jutalma most is 120 pengő lesz. A minél szélesebb körben való bemutatás érdekében a pályaműveket kiajánlották a vidéki alakulatok (állomás-parancsnokságok) részére is, ahol – lehetőség szerint – a szerzőt kérték fel saját pályaművének bemutatására. 324 A nyári hónapok egyik legfontosabb történése volt, hogy a tudományos bizottság június 13-án meghozta a döntést a "csapattiszt tapasztalatai a világháborúban" címmel kiírt pályázatra vonatkozóan.