2009 Évi Xcv Törvény
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény sarokpontjai: Az élelmiszerlánc szereplői – mint az élelmiszer-termelő és –feldolgozó, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek – közötti kölcsönös együttműködés és bizalom elengedhetetlen, a piacon való érvényesülés érdekében meg kell felelniük bizonyos etikus üzleti magatartás szabályoknak. A 2009. törvény "A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról" (a továbbiakban: Tfmtv) általános célja többek között a felek közötti piaci alkupozíció kiegyensúlyozottságának biztosítása, ebből kifolyólag tiltja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kereskedő szervezetek olyan módszereit, gyakorlatait, melyek révén tisztességtelen forgalmazói magatartást valósíthatnának meg a beszállítóikkal szemben.
2009. évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról - Törvények és országgyűlési határozatok
- Mi a DNS, és használjak-e másik DNS-kiszolgálót? - TheFastCode
- 2009 évi xcv törvény 4
- Magyar csaj szex 7
- 2009 évi xcv törvény az
- Fatálas győr étlap árak
- 40 kg fogyás étrend
- Bartók béla út 136
- 2009 évi xcv törvény online
- Karácsony kiskamaszokkal – három egyszerű, de nagyszerű karácsonyi dísz - LCF Kids Clubs
MACHINE TRANSLATION From HU into Language Translated document TRANSLATE 2012. évi LXXXIX. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról Translation failed: The translation failed unexpectedly. Please try again later. Official publication: Magyar Közlöny; Number: 82; Publication date: 01/01/1001; Page number: 12544-12547
A negyedéves forgalmazott termékmennyiség után megfizetésre kerül a bónusz, ezért a halmozott forgalom után bónusz érvényesítése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, mivel az éves forgalmi követelmény után már megfizetésre került negyedévente a bónusz. 24. törvény (a továbbiakban: törvény) 3. (2) bekezdés f) pontja és (2a) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelele, ha a nagykereskedő bekéri a végső fogyasztónak értékesítő kiskereskedőktől az elszámolásokat és ezeket összesítve számol el a beszállítóval, úgy hogy a nagykereskedő a kiskereskedőkkel az adatszolgáltatásuk alapján nem számol el. (2) bekezdés f) pontja és a (2a) bekezdés. A törvény alapján tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamánál hosszabb időtartamra, valamint mennyiségénél nagyobb 12 mennyiségre vonatkozó - akár részleges mértékű - beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása.
alapján késedelmi pótlék terheli. 5. A mezőgazdasági igazgatási szerv által hozott végzés A Tfmtv. lehetőséget biztosít arra, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv olyan végzést hozzon – az eljárás egyidejű megszüntetése és eljárási költségek megfizetésére kötelezés mellett -, melyben a kereskedőt kötelezi a 6. § (1) bekezdés szerinti vállalás teljesítésére, anélkül, hogy a végzésben rendelkezne a törvénysértés megvalósulásáról vagy hiányáról. Erre azonban a mezőgazdasági igazgatási szervnek csak akkor van lehetősége, ha: kötelezettségvállaló nyilatkozat valamennyi feltárt jogsértésre kiterjed az igazgatási szerv ugyanezen jogsértés vonatkozásában korábban még nem hozott ilyen végzést; termékpálya-felügyeleti bírság kiszabására még nem került sor vagy a jogsértő magatartás nem minősül kirívóan súlyosnak, illetve nem okozott széles beszállítói kört érintő érdeksérelmet, kárt. A 8. § (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala azonban nem zárja ki az ügyben újabb eljárás megindításának lehetőségét, ha utóbb a körülményekben jelentős változás következett be, vagy a döntés meghozatala félrevezető közléseken alapult.
Az EUB döntése A jelen ügyben a szóban forgó intézkedés a hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a 2009. évi XCV. törvény 2. §‑a (1) bekezdésének megfelelően megtiltja az azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzését. Az intézkedés, mivel tiltja a különböző országokból származó azonos termékek kiskereskedelmi forgalmazása esetén eltérő árrések alkalmazását, hatással van a kiskereskedők által a fogyasztók részére értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árképzésére, és ily módon korlátozza az e termékek kiskereskedelmi ára meghatározásának szabadságát. Ugyanis ez az intézkedés beavatkozik a kiskereskedőknek az árréseik meghatározására vonatkozó szabadságába, megakadályozva őket abban, hogy azonos, de különböző országokból származó termékeket magasabb vagy alacsonyabb árréssel értékesítsenek, és ily módon vagy hasznuk származzon a más termékekkel azonos egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alacsonyabb beszerzési áraiból, vagy pedig alacsonyabb árrések alkalmazásával egyenlíthessék ki ilyen termékek magasabb beszerzési árából eredő versenyhátrányt.
A belistázás a kereskedelemben az a művelet, amelynek során a kereskedő felvesz egy terméket a kínálatába, azaz rögzíti a számítógépes rendszerébe a termék adatait: leírását, vonalkódját, vámtarifaszámát, árát stb. A kereskedelmi gyakorlatban a szállító ezért belistázási díjat fizet a kereskedőnek, amelynek mértékét az ártárgyalások során határozzák meg. A belistázási díjak néhány százezer forinttól a milliós nagyságrendig terjedhetnek a termék jellegétől, illetve a szállító és a kereskedő kapcsolatától függően. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény a belistázási díj alkalmazását tisztességtelen magatartásnak minősíti, mint olyan díjat, amelyért cserébe nem történik szolgáltatásnyújtás. ForrásokSzerkesztés GVH Versenytanács Vj-149/2007/58. végzése[halott link] Horváth József: A beszerzési társulások szerepe a Dél-dunántúli régió élelmiszer kiskereskedelmében.
