Babitsnál Krisztus szimbólumaként szerepel: "Mert Bacchus is példázza Őt, / a szabadító, szabad Úr, / ki vérét adja italul, / s e vérben kedvet és erőt" (Őszi pincézés; 2-dik vers mely Krisztus urunkat a Bacchus istenhez hasonlítja). rPán/Faunus [Ú. ] Dis: rHadész-Plutón/Orcus, Dis disznó/vaddisznó: A vadkan a féktelenség, az erőszakosság jelképe. • A perzsa mitológiában Thrita, a szent szóma (relixír) készítője győzte le a vadkan alakú démont. • Egyiptomban tisztátalan állatnak számított. • A távol-keleti kultúrákban több jelentésben szerepel. Indiában a ksatriják, a harcosok kasztjának jele. A hinduizmusban a fehér vadkan a gonosz dánavákat legyőző Visnu inkarnációja (Mahábhárata, XII. 209). A buddhizmusban a létezés körforgásának középpontjában jelenik meg mint a tudatlanság, a lustaság és a falánkság szimbóluma. Kínában az erőszakosság megtestesítője, a hagyomány szerint Ji, az íjász űzte el az ártó, gonosz vaddisznót. A háziállatként nevelt disznó viszont a bőség jele. Japánban a bátorság és a hősiesség megtestesítője.
Az orphikus hagyományban a széltől megtermékenyített Éj szülte az ősi Világtojásból (réjszaka, rszél, rtojás). A szétnyíló tojásból kibújó szárnyas fényisten neve Erósz Phanész, s ő a mindenek felett álló, a szerelmi vágy és a nemzőerő által a mindenütt ható éltető erő szimbóluma (rkígyó). A klasszikus kori költészeti hagyomány viszont az olümposzi istenrendbe sorolja be, Szimónidésznél pl. Aphrodité és Arész gyermeke. Származtatják Aphrodité és Hermész, valamint Irisz és Zephürosz nászából is. • Platón A lakomájának témája Erósz, a szerelem. A mű a korabeli Erószhoz fűződő hagyományokat összegzi, majd a sajátos platóni szerelemeszményt fejti ki. Phaidrosz beszéde az ősi elképzeléseket idézi; szerinte Erósz a "legősibb istenek közé tartozik" (178b). Pauszaniasz a két Aphrodité tanának megfelelően két Erószról beszél, az egyik Aphrodité Urania fia, a férfiak közötti szerelem élesztője, a másik Aphrodité Pandémosz, a férfi és nő közötti érzelem serkentője (180e). Erüximakhosz a minden létezőben meglévő szépséghez való vonzódásnak tekinti.
Az előállítási kényszerek folytán két színt, a rózsaszínt és a türkizt elhagyták, és az indigót királykékkel helyettesítették. A hatszínű változat San Francisco-ból elterjedt más városokba is, és hamarosan a meleg büszkeség és sokszínűség legismertebb, máig használt szimbólumává vált. Hivatalos elismerése is megtörtént a Zászlókészítők Nemzetközi Kongresszusa részéről. 1994-ben New York-ban a 25. Stonewall felvonuláson 10 000 ember vitt egy hatalmas, 30 láb (kb. 10 méter) széles, egy mérföld hosszú zászlót. A szivárványszínű zászló további szimbólumokat hívott elő, mint pl. a szabadság-gyűrű. A zászlónak számos variációja van, ilyen az amerikai zászlón lévő csillagokat és sávokat idéző kék színű csillagos terület, vagy a lambdákat, rózsaszín háromszögeket tartalmazó változatok. Az AIDS feletti győzelem zászló egy fekete sávot tesz hozzá az eredetihez legalsóként. Egy San Francisco-i csoport javaslatára a fekete sáv az AIDS-ben elhunytaknak állít emléket. A rózsaszín háromszög és a hozzá kapcsolódó szimbólumok A rózsaszín háromszög valószínűleg az egyik legismertebb és legszélesebb körben felismert szimbólum a meleg közösségben.
/ Benn határtalan sűrű – az emberélet erdeje" (Kút-példázat, Mahábhárata, XI. • Az antikvitásban egyes erdőket, ligeteket az istenek szentélyeinek tekintettek. Seneca így ír erről: "…az erdő hatalma és titokzatossága, a zavar, ami elfog minket a messzeségbe nyúló mély árnyékban, mindez nem azt az érzést adja-e, hogy egy isten lakik ezen a helyen? " (Levelek Luciliushoz, 41, 2). A rómaiak csak engesztelő áldozat után vághattak fát a szentként tisztelt erdőkben. • A kelta druidáknál a Nap és az erdő házastársak, mint férfi és nő, fény és sötétség. • Az Ószövetségben szimbolikus értelemben is szerepel az erdő. Izajás próféta könyvében az erdővé terebélyesedő gyümölcsöskert a Messiás eljövendő országának bőségét jelöli (Iz 29, 17); Jeremiásnál pedig az erdő kivágása Egyiptom pusztulásának képe (Jer 46, 23). • Keresztény értelmezésben Krisztus világosságával szemben a lunáris, alvilági erőkre, a sötétségre és a bűnre utal (rfény/világosság és sötétség). Dante Isteni Színjátékának kezdetén a nagy, sötétlő erdő az igaz út elvétését jelzi.
415–474). • A magyar irodalomban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposzában a vergiliusi mintára megjelenő Alecto fúria a magyarokat bűnös, romlott életük miatt sújtó isteni bosszú eszköze (I. ének, 28–32). Berzsenyi Dániel A' Magyarokhoz II. c. ódájában az Erinnüsz a politikai viszály, a háború megtestesítője: "Ádáz Erynnis' lelke uralkodik. " rboszorkány, rHárpiák, rHekaté, rkígyó [A. ] ernyő: A keleti kultúrákban szoláris hatalom-jelkép. Jelenti a napkorongot vagy napkereket, küllői a rNap sugarai, nyele a világtengely. Jelképezheti a mennyboltozatot, a kozmikus rfa lombját, amely alatt az ember menedéket talál. Ebben a jelentésben látható a perzsa uralkodó fölötti napernyő a perszepoliszi palota egyik domborművén. • A nyolc buddhista szimbólum egyike. A kínai buddhizmusban Viruhaka vagy Mo-li Hung, a Dél őre birtokolja a földrengések, a sötétség és a káosz ernyőjét. Az Arany Napernyő, a hatalom és méltóság kifejezője, a Buddha-ábrázolásokon is megjelenik. Itt az rég jelképe, míg a trón a köztes világot, Buddha lábnyomai pedig a földet jelentik.
A tipologikus gondolkodásmód szerint az árnyék valamely dolog homályos lerajzolása, előképe. Így az Ótestamentum rítusai, a törvény szerinti áldozatok is árnyékok ("…a törvény csak árnyéka az eljövendő javaknak és nem a valóság képe…", Zsid 10, 1), az Ószövetség ebben az értelemben az Újszövetség előképe, "előrevetülő árnyéka". A védelem, oltalom szimbóluma is; az apostolok árnyékának csodálatos gyógyító erőt tulajdonítottak (ApCsel 5, 15). Ez jelenik meg Masaccio Szent Péter árnyékával gyógyít c. festményén (1426–1427, Firenze, Santa Maria del Carmine, Brancacci-kápolna). Jelenti ezzel szemben a gonosz, a sötét jelenlétét. Krisztus halálakor három órán át sötétség borult a földre (Mk 15, 33). • Bulgakov A Mester és Margarita c. művében az árnyék hiánya a Sátán jelenlétét jelzi. Jelentheti az árny a bűn, a tudatlanság állapotát is. • Ady Istenhez hanyatló árnyék c. versében a hitet kereső lélek jelképe. Az elnyomó hatalom kivetüléseként ábrázolja Kányádi Sándor Pergamentekercsekre c. versében: "szikkadok holtraváltan / egy elfuserált piramis / fullasztó árnyékában. "
Ez a jelentés a sumer költészetben is megjelenik: "égből a bőség esőként zuhog le; / a földet érinti, dús termés árad" (Ének Enlilre, 145–146). • A prekolumbiánus Amerikában a spermát, a Viharisten vetőmagját szimbolizálja. Az azték mitológiában a vegetációistenség, Tlalok esőisten, a villámlás és tűzeső ura, az "égi mag" termékenyíti meg Kenteotlt, a kukoricaasszonyt. A termékenységrítusok során végzett emberáldozatok bemutatásában az eső érintkezik a rvér által kifejezett életerő és megtisztulás fogalmi körével. • Mint bőség és isteni adomány, az Upanisadokban is megjelenik (Prasna upanisad, II, 10). A hindu tanítás szerint az élőlények eső formájában szállnak le a földre, így az eső egyaránt jelképezi a termékenységet és az újjászületést (Kausítaki upanisad, 1). • Kínában a rharmat férfi elvű (jang) szimbolikájával szemben az eső a női princípium (jin) hatását jelképezi, és ezek együttes, összehangolt működése hozza létre a világ harmóniáját (rjin és jang). • A görög mitológiában a termékenyítő eső Danaé mítoszában jelenik meg, az aranyzuhataggá változó Zeusz (rZeusz/Jupiter) alakjában (Ovid.
Megszemélyesíti a Megváltót megtagadó zsidó népet, örök tanúja Krisztus szenvedéseinek. • A téma irodalmi feldolgozásaiban a nyugati világ társadalmi és politikai változásai tükröződnek. A romantikára elsősorban az életundortól, a világfájdalomtól, a halálvágytól, a lelkiismeret-furdalástól szenvedő Ahasvérus a jellemző (Shelley, Wordsworth, Brentano). Az alak a hontalanul vándorló zsidó sors szimbóluma pl. Auerbach Spinoza c. regényében, vagy Ady A bélyeges sereg c. költeményében. Alakja alkalmat adott zsidó- és keresztényellenes gondolatok kifejezésére. Eugene Sue népszerű feldolgozásában (A bolygó zsidó) Ahasvérus a munkásosztály és az igazi keresztény eszmék képviselője. Megtestesítheti a félelmet az idegenséggel szemben, a bűnbánatot, a megváltás képtelenségének gondolatát. Élő szemtanúja az egész világtörténelemnek; pl. Andersen Ahasvérus c. drámai költeményében az örökké kételkedő címszereplő tagadja az emberiség haladásának gondolatát. A magyar költők szenvedéseiket gyakran hasonlították Ahasvéruséihoz (Arany: Az örök zsidó; Ady: Sirasson meg).
Lakott területeken okozott problémák miatt nevezték el repülő patkánynak is. Emberrel kapcsolatos mondás a "várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön". Egy galamb megnevezésű madárfajunk védett, a kék galamb. A gólya költöző madár a születés és az újjászületés, a hosszú élet és a költözés szimbóluma. Az egykori hiedelem szerint ismerve az élet forrását onnan hozza a gyermekeket, a gyerekeket a halászó gólya találja meg a Földanya méhéhez tartozó teremtő vizekben. Mind a fehér gólya (lásd a képen), mind a ritkább fekete gólya fokozottan védett kedvelt madarunk. Minden kultúra által tisztelt madár, a leggyorsabb állat a sólyom, az ügyesség, a hatékonyság, a ragadozóképesség, az erő(szak), a vadászat és az éleslátás (sólyomszem) szimbolikus ragadozó madara. 2 védett és 5 fokozottan védett sólyomfajunk van. Vadászható apróvadunk a szarka, a tolvajlás és a kifecsegés szimbóluma, jósmadár is. A holló mágikus, legendásan ravasz és az egyik legintelligensebb madár, a titkok, a hűség és az utazás szimbóluma, fekete színe és dögevése miatt is a halál hírnöke volt.
A hegyes háromszöget és a csillag formákat erőteljesnek és aktívnak ítélték, ahol az ötágú csillag mindkét dimenzió szerint feljebb helyezkedik el mint a szabályos háromszög. A négyszögek az erőteljes, de passzív területen helyezkednek el, míg az ovális formák a gyenge és passzív térben helyezkednek el, közöttük a szabályos kör a legkevésbé passzív és gyenge. Az ábra alapján a vese forma és a csillag áll a legnagyobb kontrasztban egymással. Összefoglalva Ha egy arculatot tervezünk, akkor járunk el jól, ha minden részlet, minden grafikai megoldás mögött van koncepció. Mert ha van koncepció, akkor tudjuk, hogy mi a célunk mit akarunk kifejezni, ehhez meg tudjuk keresni a megfelelő grafikai eszközöket és építőelemeket. Ha tisztában vagyunk az építőelemek üzeneteivel akkor könnyebb dolgunk lesz. Remélem ez az írás egy picit közelebbhozott ehhez a célhoz. A formákat viszont nagyban befolyásolják a színek, így következő írásomban a színekről lesz szó. âœŒï¸ A bejegyzés a Gmündi Tervezőgrafika Főiskola tananyagai alapján készült.