A nyelv tehát az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. A kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten. A nyelvi kommunikáció típusai, létformái* Szóbeli:* társalgás, szónoklat, előadás stb. Írásbeli*: levél, kézirat, nyomtatvány, e-mail, blog stb. Vizuális: È képek: fénykép, térkép stb. ; È jelek:?, %, ; È piktogramok: @,,. Szóbeli kommunikáció jóval korábban kialakult, mint az írás gyors, közvetlen kb.
Éppen ezért információs szemléletünk teljesen jogosnak tartja azt a felfogást, amely a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján kor¬sza¬kolja. E szerint a felfogás szerint az emberiség eddigi történetében öt nagy korszakot különböztethetünk meg, az információ öt nagy "forradalmáról" beszélhetü első a beszéd forradalma; az ember kiemelkedik az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak, utódainak. A második az írás forradal¬ma: az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai.
szépirodalom). emelt szint A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege A kommunikáció fiatal tudomány, és mint ilyen, nincsenek éles, kijelölt határai. Interdiszciplináris (tudományközi) tudomány, amely nem rendelkezik csak rá jellemző terminológiával. Kezdetben elsősorban a humán tudományok vizsgálati körébe tartozott (retorika, sajtótudomány), később ezt gazdagította a természettudományos kutatási szemlélet is. A kommunikáció vizsgálatának felértékelődése a második világháborút követően figyelhető meg. A háború alatt a titkos üzenetek megfejtése, az elhangzott beszédek értelmezése és elemzése segítette a szembenálló felek hadi sikereit. A kommunikáció kialakulásának hátterében álló tudományok a nyelvészet mellett: È filozófia: a világ megismerése összefügg a nyelv és a gondolkodás fejlettségével; È pszichológia: a viselkedés elemzése, társadalmi szerepek; È szociológia: nyelvhasználat és rétegződés, nyelv és kultúra; È biológia: érzelmek kifejeződése (arcjáték, testbeszéd); È információelmélet: jel, kódolás, dekódolás; È rendszerelmélet, kibernetika: szabályozás, vezérlés, visszacsatolás.
A beszélgetés során akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük egymás testtartását. Térköz: a térközt befolyásolja a partnerek közötti viszony, a beszédhelyzet és a kommunikáció célja: hogyan érzékeli és használja az ember társadalmi és személyes terét (ülésrend, térbeli elrendezés, vezető elhelyezkedése, távolság stb. ) Testtávolság (Hall alapján): meghitt, bensőséges (pl. anya és gyermeke között) közvetlen, személyes (párbeszéd szabályos formája) semleges társas (új ismerősökre jellemző) testi érintkezéstől 0 60 cm 60 120 cm 0, 5 1 m társasági (több beszélgető ember) nyilvánossági 1 3 m látási hallási viszonyoktól függő Érintés: Fontos nem nyelvi jelzés az élet egy korai szakaszában (anya gyermek). A felnőttek közötti érintéseket bonyolult előírások szabályozzák. Embléma: a külsőre vonatkozó jellemzők, hajviselet, ruházat, ékszerek, smink öszszefoglaló neve. A NYELVHASZNÁLAT MINT KOMMUNIKÁCIÓ A megfelelő szó megteszi hatását, de soha egyetlen szó sem lehet olyan hatásos, mint egy jól időzített szünet.