Különleges hangulatot árasztanak kicsi ablakaikkal, egyszerű, de mégis beszédes oromzataikkal, az utca vonalától ki-be ugráló kerítésekkel. Látnivalók: - Szervátiusz Tibor Életfa című szobra, - a Gyökér utca 1. szám alatt lévő Múzeumház, - az Öregvár utca népi építészeti remekei, - a Várköz utca északi végén lévő Kézműves alkotóház. 6. helyszín: A Szent János-i kiserdő keleti vége (a töltés tetejéről) E helyszínről érdemes elmenni a szomszédságban lévő Szent Rókus templomhoz. Az árnyas fák karéjában megbúvó takaros templom a parasztbarokk építészet szép példája. 8. helyszín: A Liliom utca északi sarka, a töltés tetején Innen rövid kitérővel a mai városközpontba látogathatunk el. Gyönyörködhetünk a Városháza, Nagyboldogasszony-templom és a Batsányi János Gimnázium épületeinek harmóniájában, megnézhetjük a Tari László Múzeum kiállítását és megpihenhetünk a Szentháromság téri parkban. 9. helyszín: A pontonhíd város felőli vége A napjainkra muzeális értékűvé vált pontonhíd eredetijét 1896. augusztus 30-ára állították fel, hogy összeköttetést biztosítson a város és a nagyréti birtokok között.
Csongrád nem feltétlen van ott mindenki fejében mint nyári, vízparti úticél, pedig a Körös-torok homokpadja a helyiek szerint vetekszik bármelyik homokos tengerparttal. De nem csak ezért érdemes ide eljönni. A monda szerint Árpád fejedelem 896-ban a mai Csongrád környékét Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete új várat építtetett itt, a település pedig a korábbi, szlávok által építetett földvár után a Surungrad-Csurungrad, magyarul: fekete vár nevet kapta. Innen származik tehát a mai Csongrád neve, legalábbis Anonymus levezetése szerint. Vár ma már sehol sincs, van viszont egy elég mutatós skanzen Csongrádon, ami nem más mint a belsővár(os) nevet viselő régi városmag. Kialakulása annak köszönhető, hogy Csongrádot minden oldalról körülvette a Tisza, így amikor a múlt században fejlődésnek indult a város, csak nyugati irányban tudott terjeszkedni, az egykori városmag pedig így elszigetelődött. A 200-300 évesre becsült házak ma élő múzeumként működnek Az elszigetelődés azzal is járt, hogy a belsőváros szinte érintetlen maradt, ma pedig 37 műemléki védettség alatt álló, vályogfalas házával ez az Alföld legnagyobb népi műemlékegyüttese.
Csongrádi Gyógy - és termálfürdő A gyógyfürdő létrejötte kizárólag helyi kezdeményezésnek, elsősorban Dr. Hüvelyes Istvánnak, az első, itt reumatológiai szakrendelést vezető hivatásszerető orvosnak köszönhető. A tisztasági- és gyógyfürdőben kádfürdőrészleg és három kis, fedett medence létesült. A gyógyászati részen a betegek balneo-, fizio- és elektromos kezelésekben részesülhettek. Az 1980-as években megépült a főépület mellett egy 16*8 m-es tanmedence, amely télen légtartós sátorral üzemel, valamint egy szezonálisan üzemelő gyermek pancsoló medence. A valamikor gyermekmedencének épült kör alakú medence időközben egész évben üzemelő meleg vizes ülőmedence funkciót lát el. Az ingatlan területe: 20. 300 m2, melyből zöldterület 17. 000 m2. Csongrád természeti értékei A terület földrajzi elhelyezkedéséből adódik, hogy rendkívül gazdag természeti kincsekben. Itt is megfigyelhető a híres tiszavirágzás júnis végén az esti órákban. Emellett a terület rendkívül fajgazdag, ami a terület változatosságának köszönhető, ugyanis ártéri területek mellett pusztaságokat is találunk.
Nevezetességek, látnivalók. Belváros Csongrád legrégebbi városrésze a Tisza délnyugatról keletre kanyarodó ágában található. A folyó és a Bökény nevű településrész egykori mocsaras, nádas területe védelmet nyújtott az itt lakóknak. Azonban a település fejlődésének irányát is megszabta, hiszen csak nyugat felé terjeszkedhetett tovább. A város központja is áthelyeződött. A Belsőváros elnevezés utal a központhoz viszonyított elhelyezkedésére. A Belsőváros az Alföld egyetlen népi műemlékegyüttese, ma 37 épületegységből áll. A műemléki védettség alatt álló házak alapjait, falait 200-300 évesre becsülik. A falak készítésének módja alapján látható patics-, vert és vályogfalú ház. Tetejüket náddal borították. Többségük állóhézagos deszkaoromzatú volt, melynek díszét a vízvezető deszka és tartójának csipkézett széle, a kis világító ablak formája, fölé rakott ciráda adta. A Belsőváros lakói hajósok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok voltak. Szent Rókus-templom Az 1722 - ben épült barokk templom patrónusa eredetileg a Nagyboldogasszony volt.
A Vándor Tanya étterem pedig egy hatalmas levendulamező szomszédságában található és attól is különleges, hogy a levendula virágát sültekhez, szörpökhöz, süteményekhez is felhasználják. A levendula is szereti Csongrádot Csongrád egyébként önmagában is megáll, de tetszőlegesen összeköthető a közeli Kecskeméttel, Ópusztaszerrel, vagy épp Szegeddel, Szentesre pedig akár át is lehet bringázni a Tisza töltésén kialakított kerékpárúton. Lezárásképp pár fotó szokás szerint. /Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és/vagy az instagramon. / A torkolat, jól látszik a két folyó "színkülönbsége".. is A vízitúrázokis kedvelik a helyet
Túralehetőségek A csongrádi pontonhídtól a szentesi közúti hídig húzódó kerékpárút része az európai országokat összekötő kerékpáros vándorút-hálózat – Euro-velo – 6000 km-es útvonalának, amely Európa legészakibb pontját (Nord-Cap, Norvégia) köti össze a görögországi Athénnal. A Tisza-parti kerékpárút a folyó gyönyörű panorámája mellett változatos történelmi, néprajzi látnivalókat kínál a természet és a mozgás szerelmeseinek.
Körös-torok: Alacsony nyári vízálláskor lapos tengerpartokra emlékeztető homokfövény fogadja az ide látogatókat. A Tisza bal partján és a Körös jobb partján kezdődik a helyileg védett Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület. A Körös-torkolata minden évszakban csodálatos panorámával fogadja az ide érkezőket. Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület: A 806 hektár területű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Dél-Tisza völgyben, az ún. Kőröszugban helyezkedik el. Csongrád Bokros-Puszta: Bokros-puszta a Tisza jobb partján Bokrostól 1 km-re északkeletre helyezkedik el. Az északnyugat – délkelet csapásirányban húzódó puszta 5 km hosszú, s átlagos szélessége 1, 5 km. Csongrádon és környékén számos lehetőség adódik a horgászat szerelmeseinek, hogy hódoljanak a szenvedélyü A Tisza város alatti szakasza kövezéssel van borítva, amely nagyon jó haltartó. Serház-zugi Holt-Tisza: A Serház-zugi Holt-Tisza több mint négy kilométer hosszan terül el a város határától a szentesi Tisza-hídig.