28 255/2000/5. alatt hozott jogerős ítéletével befejeződött öröklési szerződés érvénytelensége iránt indított perében perújítási kérelmet terjesztek elő: A.................. fentebb említett ítéletével az id.............. -né örökhagyó és köztem, mint örökös között 1995. december 15-én létrejött öröklési szerződést, helyt adva a felperes keresetének, alaki okokból – mivel annak minden oldalán nem szerepel a felek, valamint a tanúk aláírása – érvénytelennek nyilvánította. A.................. Bíróság fenti jogerős ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta. Már a peres eljárás folyamán is előadtam, hogy emlékezetem szerint a szerződés 4 példányban készült, melyből két példányt a szerződő felek és a tanúk is valamennyi oldalon aláírtak, s további két példányt – mely a szerződő feleknél maradt – csak az utolsó oldalon. A peres eljárásban csak azon példányokat tudtam bemutatni, melyek utolsó oldalán szerepeltek az aláírások. Sem az okiratot szerkesztő ügyvéd, sem pedig a tanúk a másik két szerződés hollétéről nem tudtak.
Jogszabály különös illetékességi szabályt a foglalás tűrése és a követelés behajtása iránti pereknél nem ír elő, ezért azokra az általános illetékességi szabályok az irányadóak. 9. Kisértékű perek (Pp XXVII. fejezet) 47 Évtizedek óta széleskörűen ismert problémát jelentett a peres eljárások elhúzódása. 2008. évi XXX. törvénnyel történő módosításának kiemelt célja volt ennek orvoslása. A módosítás a Pp. külön részében szabályozta a kisértékű perekre vonatkozó speciális szabályokat. Ez a módosítás a korábban sommás eljárásoknak nevezett eljáráshoz hasonló szabályozást valósított meg. A kisperértékű ügy fogalmának lényege, hogy az igazságszolgáltatás során eldöntendő ügy súlyához képest aránytalanul nagy az eljárás költsége, sok esetben a pertárgy értékével vetekedhet a perköltség mértéke. A kisértékű perek jellemzői: a per a helyi bíróság hatáskörébe tartozik (tehát pl. egy szerzői jogi per nem minősül ennek); a per tárgyának értéke az egymillió forintot nem haladja meg; kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perek, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré.
Ingó dolog kiadása iránti igény esetén a fél szabadon dönti el, hogy a követelését keresetlevél vagy fizetési meghagyás iráni kérelem benyújtásával érvényesíti-e. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Ha a fél olyan követelésre nyújt be keresetlevelet, amely kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető, a bíróságnak fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintéznie. Természetesen a jogosult választása alapján az egymillió forintot meghaladó követelés is érvényesíthető fizetési meghagyással, de ebben az esetben az igény már keresettel is indítható. A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. Az űrlapot eggyel több példányban kell a bíróságnál benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.
Az arbitrációs eljárás sok tekintetben hasonlít a bírósági eljáráshoz, hiszen a választott bíróság ugyanúgy bizonyítást folytat le, vizsgálja a jogellenességet, felróhatóságot és megállapítja a kártérítés összegét stb. A jogviták rendezésére másik lehetséges megoldás a mediációs típusú eljárás. A mediáció fogalma A mediáció latin eredetű szó jelentése "közvetítés". A mediálás lényege, hogy a közvetítést végző személy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához. Ebben az eljárásban a közvetítőként eljáró személy nem vizsgálja a felróhatóságot, jogellenességet, nem állapít meg felelősséget, hanem csupán mediálja, közvetíti az egyezség létrejöttét. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges. A mediáció (közvetítés) tehát a konfliktus megoldásának útja, azaz olyan eljárás, amelyben a semleges, kompetens és a konfliktussal nem érintett személy (közvetítő) módszeres kommunikációs stratégia felhasználásával a vitában álló feleket olyan helyzetbe hozza, hogy az egyezség létrehozásához vezető utat megtalálják, s így létrejöjjön a minden érintett számára elfogadható megegyezés.
A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A törvény megfogalmazásából egyértelmű, hogy a fizetési haladék engedélyezése a bíróság számára csak lehetőség, de nem kötelező azt engedélyeznie és arra sincs lehetőség, hogy a tartozás megfizetésére a bíróság részletfizetést engedélyezzen. a végelszámoló az adós ellen akkor köteles a felszámolási eljárás lefolytatását kérni, ha a végelszámolás során az adós fizetésképtelenségét észleli; a cégbíróság a cég felszámolására illetékes bíróságot értesíti, ha a céget megszűntnek nyilvánítja. A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A fizetésképtelenség fogalma pénzforgalmi szemléletű.
módosításának alapján kötelező tartalmi eleme a keresetlevélnek az arról szóló nyilatkozat, miszerint a felek között közvetítési eljárás volt-e folyamatban. Ez a nyilatkozat lényegében a bíróság részére bír információval, mert így a keresetlevél beadásának időpontjában tisztázott az a tény, hogy a jogvitáéval érintett ügyben közvetítői eljárás volt-e folyamatban a felek között. Ugyanakkor a közvetítés intézményének az ismertebbé tételét is hivatott garantálni, hiszen ha erről nyilatkozni kell, és a felek előtt még ismeretlen ez a vitarendezési mód, választhatnak, hogy igénybe veszik-e ezt az eljárást, mielőtt a bírósághoz fordulnának. A közvetítői tevékenység bevezetésével összefüggésben nem állt fenn kifejezett jogharmonizációs kötelezettség az Európai Közösségek joganyagával. A tárgykörnek ugyanakkor nagy szerepe van a hatékonyan működő igazságszolgáltatás feltételeinek biztosításában, mely követelmény teljesítése európai integrációs szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Az Európai Unió tagállamai közti igazságügyi együttműködés alapfeltétele a hatékonyan működő tagállami igazságszolgáltatás szervezetrendszer.