Az elemzésnél a prediktív értékek százalékában fejeztük ki az egyes jellemző kóros előfordulási arányt. A kilégzett levegő szén-monoxid- (eCO) tartalmát (ppm-ben) 24 899 nő és 22 340 férfi esetében végeztük el. A COPD értékelő tesztet (kérdéssort) (CAT) 4166 nő és 3170 férfi töltötte ki. A spirometriás vizsgálatoknál a dohányzóknál mindkét nemben alacsonyabb értékeket találtunk mind a négy paraméter esetében. A férfiaknál mindig szignifikánsan kedvezőtlenebb értékeket mértünk. A kor előrehaladásával az értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A normális prediktív értékektől való eltérés, illetve a dohányzók és nem dohányzók közötti különbség a MEF25-75 és az FVC esetében volt a legnagyobb. A kilégzett levegő CO-tartalma (eCO) dohányzóknál minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb, mint a nem dohányzók esetében. A kóros CAT-összpontszám dohányosok esetében szignifikánsan nagyobb volt. A légzésfunkciós szűrővizsgálatok még klinikai tünetek hiányában is korán jelzik a dohányzás káros hatását, illetve a COPD kialakulásának veszélyét.
A Multifilter ára több, mint 60%-kal emelkedett meg (jelenleg átlagosan 1720 forintért kapható), ezt követi a Sopianae, ami közel 50%-os áremelkedés után 1680 forint. A legkevesebb változás a Symphpnia cigaretta áránál figyelhető meg (33, 3% növekedés), 2020 decemberében 1320 forint volt. Dohánytermék árának változása Magyarországon Nemzetközi viszonylatban 18 ország árindexét hasonlítottuk össze. Az Eurostat az EU-s átlagot határozza meg összehasonlító értéknek (ez 100-as árindexként látható), a számításoknál pedig az országok vásárlóerő-paritását is figyelembe veszi. Ez alapján diagramon ábrázoltuk a különböző országokban a dohánytermékek árának egymáshoz viszonyított változását 2011 és 2020 között. Az EU-s átlagnál a skandináv országokban, Svájcban, Belgiumban és Németországban mozog magasabban a dohánytermékek árindexe. Közép- és Délkelet-Európát tekintve éppen középen helyezkedünk el a listán, de az európai átlaghoz képest így sem számítanak nemzetközi szinten drágának a dohánytermékeink.
Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020 ténylap letölthető: itt. Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020 összefoglaló tanulmány letölthető: itt. Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2016 (2017. 06. 13. )
1 A dohányzás gyakorisága, intenzitása a. A napi rendszerességgel dohányzók aránya 2000 óta férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható (1. ábra). 2009-cel összevetve a 65 év alatti férfiaknál közel 2%-os csökkenés, a 65év felettieknél azonban 2%-os emelkedés tapasztalható. A nőknél 1%-kal nőtt a naponta dohányzók aránya 2009 óta. b. Az iskolai végzettséggel meredeken csökken a napi rendszerességgel dohányzó férfiak aránya: míg a legfeljebb 8 általánost végzett férfiak 45%-a dohányzik naponta, addig ez az arány a legfeljebb érettségiig jutó férfiaknál 32%, az ennél magasabb végzettségűeknél 20%. A nőknél a középiskolát végzetteknél legmagasabb a napi rendszerességgel történő dohányzás (legfeljebb 8 általánost végzettek: 22%; a legfeljebb érettségizettek: 26%; érettséginél magasabb végzettségűek:18%). c. Több mint a fele (54%) naponta dohányzik azoknak a férfiaknak, akik úgy vélik, anyagilag nehéz helyzetben élnek. Csak fele olyan gyakorisággal (25%) fordul elő a napi rendszerességgel történő dohányzás azon férfiak között, akik anyagi helyzetüket közepesen ítélik meg.
További 72. 000 felnőtt, köztük 16. 400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Az Európai Unió országaiban a dohányzás költségei elérik az évi 98-130 milliárd eurót, ami az Unió 2000. évi GDP-jének 1, 04-1, 39%-ának felelt meg. A környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség az EU 27 tagállamában becslések szerint évi 2, 46 milliárd euró makrogazdasági költséggel jár. 2004-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1, 7%-a veszett el dohányzás miatt. A passzív dohányzás 2004-ben 2300 halálesetet okozott a 35 év feletti korcsoportban, és – bár költségei "csak" a GDP 0, 1%-át teszik ki – a 17 milliárd forintos okozott kár szintén jelentős. 2004-ben az aktív és passzív dohányzás közel 350 milliárd forint kiadást okoztak a költségvetésnek. 2004-ben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (183, 9 milliárd) és áfájából (70, 3 milliárd) összesen 254 milliárd forint bevételre tett szert, azaz majdnem 100 milliárddal kevesebbet, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltött.