Ilyenek voltak például az egyszerű bejelentés, az ÁFA visszaigénylés és a kedvezményes 5%-os á a négyzetméterárakat illeti, az átlag lassan 600 ezer forint fölé emelkedik. Egy kedveltebb budai régióban régebben 400 ezer forintos négyzetméteráron is lehettet vásárolni 50-60 négyzetméteres ingatlant, viszont ez ma már a milliós nagyságrendet is elérheti. A beljebb lévő pesti kerületekben is hasonló a helyzet, az átlag négyzetméterár 600 ezer forint fölé kezd emelkedni. Ez pár évvel ezelőtt 300-400 ezer forint környékén ingatlanvásárlás még mindig jó befektetésnek ígérkezik. 2018-ban is sok a befektetési célú lakásvásárlás, de a magas ingatlanárak miatt a magánbefektetők aránya valószínűleg nem fog növekedni a magas hozam ellenére sem. Hosszú távú bérbeadásnál a megtérülés szempontjából azok a kerületek és városok a legvonzóbbak, ahol magas albérleti díjak és értéknövekedés mellett lehet kedvező áron lakást venni. Ilyen Budapesten többek között az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület, míg vidéken Debrecen, Kecskemét és Sopron mellett Szolnok és Tatabánya is versenyképes lehet a hozama a lakásbefektető elkövetkező 2-3 évben akár 20–50%-os bérnövekedésre is lehet számítani, hiszen a munkaerőpiac fejlődéséhez több fizetés kell.
Erről számolt be a Kalocsa TV-nek Kovács László ingatlanszakember. Kalocsa az országos trenddel szemben - Nálunk nem dübörög a lakásépítés Országszerte folyamatosan nő az építkezési kedv, de a tendencia, úgy tűnik elkerüli Kalocsát. A folyamat hátteréről Látó Endre ingatlanszakembert kérdeztük. Az új családtámogatási intézkedések miatt nőtt az ingatlankeresők száma - A falusi CSOK munkahelyteremtés nélkül nem segít, vélik a szakértők Az elmúlt héten bejelentett családtámogatási intézkedésekre a vevők reagáltak a leggyorsabban az ingatlanpiacon. A Duna House hálózatánál a regisztrált ingatlankeresők száma az elmúlt héten 15 százalékkal volt magasabb az elmúlt évek ilyenkor megszokott átlagánál és újra emelkedő szakaszba lépett. Három-négymillióval nőttek egy év alatt a vidéki ingatlanok átlagárai Az előző évekhez hasonlóan erősödő kereslettel, de még mérsékeltebb ügyletszámmal indult 2019 ingatlanpiaca. A felfutó érdeklődés jellemző az év eleji piacra, az idei évben lakást vásárolni szándékozók elkezdik keresni leendő otthonaikat, és egyre aktívabban figyelik a kínálat és az árak alakulását – derül ki a Duna House Barométer januári adataiból.
A kerületek átlagár szerinti sorrendjében egy-két átrendeződésen kívül nagyobb változás nem történt az elmúlt két évben. A legdrágább V. kerületben egy négyzetméter lakás közel 2, 4-szer került többe 2014-ben, mint a legolcsóbb XXI. kerületben. Ez az értékbeli különbség tovább növekedett 2012-es 2, 1 és a 2013-as 2, 3-szeres különbséghez képest. A vizsgált területeket tovább bontva - egy-egy kivételtől eltekintve - a városrészek szintjén is kimutatható az átlagárak növekedése. A legdrágább városrész 2014-ben a II. kerületi Pálvölgy lett a maga 437 ezer forintos négyzetméterárával, a második legdrágább a speciálisnak tekinthető XIII. kerületi Marina part volt, köszönhetően annak, hogy a városrészben kizárólag új építésű vagy újszerű ingatlanok találhatóak. "A 10 legdrágább budapesti városrészből a II. kerület hét helyet foglal el, melynek az az oka, hogy ezekben a lakosság- és lakásszámban is kisebb városrészekben kevesebb adásvétel zajlik és ezek a tranzakciók jellemzően értékes, prémium ingatlanokkal kapcsolatosak, amelyek az átlagárat kimondottan felfelé húzzák.
Hosszú távú drágulás A lakáspiaci élénkülést jól mutatja, hogy a KSH hivatalos statisztikái szerint 2015 és a múlt év harmadik negyedéve között 74 százalékkal nőtt a használt lakóingatlanok - azaz a családi házak és lakások - átlagos négyzetméterára. A megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban jelentősebb drágulás következett be, a kisebb városok és községek túlnyomó részét alacsonyabb mértékű áremelkedés jellemezte. A hivatalos statisztikákkal összhangban vannak az adatai is, amelyek szerint 2015-höz képest komoly drágulás ment végbe. Balogh László, az vezető gazdasági szakértője azt mondta: "Az egész országra jellemző, hosszú távú áremelkedés hátterében több tényező áll. A reálbérek emelkedése, a gazdasági fejlődés, a járvány kitöréséig javuló munkaerőpiaci helyzet mellett az állami lakásprogram, azaz a családi otthonteremtési kedvezmény keretében elérhető támogatások is segítették a lakáspiaci élénkülést. " Azt is hozzátette, hogy a lakáspiaci drágulás eredményeként az érintett háztartások ingatlanvagyona felértékelődött.
Így néz ki most a lista:Veszprém - 988 ezer forint/négyzetméterDebrecenben - 918 ezer Ft/m2Sopron - 889 ezer forint Ft/m2Szeged - 783 ezer forint Ft/m2Győr - 781 ezer forint Ft/m2A legolcsóbb megyeszékhely jelenleg Eger, ahol átlagosan 558 ezer forintért cserélnek gazdát az ingatlanok négyzetméterenként.
Az alacsony kamatszintnek köszönhető szuperolcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése is hozzájárulhatnak a lakáspiaci kereslet fennmaradásához" –fogalmazott a szakértő. Az árak várható alakulásáról azonban Balogh László azt mondta, hogy a drágulás üteme visszafogottabbá válhat a következő évben, a vevők ugyanis nem tudnak a végtelenségig lépést tartani az áremelkedéssel. Hunyor Erna Szofia Forrás: Pr7/
Az szakértője hozzátette: az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig 50 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A vidéki rozsdaövezet lehet a nagyvárosok esélye Balogh László szerint bár még nem lehet tudni, hogy pontosan hol jelölnek ki majd olyan rozsdaövezeteket, amelyeken kedvezményes lakásépítési áfával értékesíthető társasház lakások épülhetnek, de az intézkedéssel a megyei jogú városok is esélyt kaphatnak a drasztikusan csökkenő lakásépítési kedv élénkítésére. Az elemzése szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest ugyanakkor azért még 11 százalékkal magasabb összeget jelent. Bár a 10 százaléknál nagyobb éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest lassuló növekedést mutat. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60, 1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4, 4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.