Majd néhány sorral később: "A szellem önfelfedése, a szellem magához térése, saját magánál, saját fényénél való jelenléte nem személytelen, hanem személyes folyamat. " (p. 322-28) Bergyajev pedig ezt mondja a személyről: "A személy szubjektum, nem pedig objektum az objektumok között. A lét belső síkjába van belegyökerezve, vagyis a szellemi világba, a szabadság világába. A társadalom pedig objektum. Egzisztenciális szempontból a társadalom a személy része, szociális oldala, mint ahogy a kozmosz is a személy része, kozmikus oldala. A személy nem objektum az objektumok között, és nem dolog s dolgok között. Szubjektum a szubjektumok között, s az objektummá és dologgá való átalakítása a halálát jelenti..,... a személy a természettől való függetlenség, a társadalomtól és államtól való függetlenség. Minden kívülről jövő determinációval ellenkezik. A személy belülről eredő determináció. " Az ötödik pontban már beszéltünk a személy transzcendenciájáról: kilép magából, hogy elérje a másik személyt.
1 7. 2 8 A FÉLREISMERT ISTEN........................................................................................................................ 50 A FÉLREISMERT JÉZUS........................................................................................................................ 51 AZ ERŐT, BIZTONSÁGOT ÉS BÉKÉT NYÚJTÓ JÉZUS....................................................... 53 8. 1 8. 2 9 MIBŐL ADÓDNAK FÉLELMEINK?......................................................................................................... 53 A BÁTORÍTÓ JÉZUS............................................................................................................................. 54 UTAK JÉZUSHOZ.......................................................................................................................... 55 9. 1 9. 2 10 BIZONYOSSÁG, HIT VAGY VAKMERŐSÉG?.......................................................................................... 55 ELŐBB A SZÁRAZFÖLDÖN, AZTÁN A VÍZEN, DE SOHASEM A LEVEGŐBEN........................................... 56 MIBE FULLAD BELE TÖREKVÉSÜNK?..................................................................................
bíráskodás, verekedés, üzletelés, protekció evilági előrejutáshoz, stb. b) Megtehetném elvfeladás nélkül, de elvon a fontosabbtól. gépelés, fuvarozás, házépítés, stb. 4. 7 Akik nem teremnek gyümölcsöt. Ilyenek a vallási sznobok, akik csak tetszelegnek a velük való foglalkozásban vagy a közösségi szereplésben, de nem akarnak változtatni életükön. Vigyázat, nem azt mondtam, hogy nem tudnak, mert gyengék, hanem nem akarnak! Itt türelmi idő kiszabása szükséges. Isten is adott egy évet a fügefának. 4. 8 Aki nem meri kereszténységét megvallani. Kezdetben minden - mégoly távolról érkező - tapogatódzást is szívesen fogadunk, Nikodémusoknak is rendelkezésére állunk. De aki a velünk való titkos találkozásokban látja a kereszténységet, és nem akar továbblépni, nem akar hitvalló és gyakorló kereszténnyé lenni, azt - éppen lelkiismeretének felrázására - finoman leépítjük. Egyébként is, ha mi Krisztus tanítását adjuk neki, alig hiszem, hogy huzamosan kétségben maradhatna tennivalóit illetően. 4. 9 A kifejezetten idegbetegeket.
Aggódva gondoltam arra, mit fogok tenni a negyedóra alatt? Beosztásom éppen ebédidőre esett, amikor történetesen senki nem jött, s én a teljes csendben - s mivel társam sem jött el - teljesen egyedül térdeltem az Oltáriszentség előtt. Még most is bizseregnek hajszálereim, amikor visszagondolok erre a csodálatos találkozásra. Ott szólt először hozzám közvetlenül az Isten. A személyes találkozás megrendülését ott éltem át legelőször. Amit előtte csak kötelességből tettem, az ott egyszerre boldogság lett. Tizenkét éves koromban apám oldalkocsis BMW-jével magával vitt egy faluba, ahol neki egy órás elintéznivalója akadt. Erre az időre kivitt engem a falu melletti magas hegy oldalára, ahol egy tisztáson ott hagyott, mondván, hogy egy óra múlva értem jön. Munkája azonban több órát vett igénybe, s rólam talán meg is feledkezett. Gyönyörű kilátás nyílt e hegyoldali tisztásról. A huzamos csend is hatalmába kerített. Amikor már esteledni kezdett, leültem a tisztás felső szélén, hátamat nekitámasztottam egy hatalmas fának, s térdeimet átkarolva néztem távolba, és élveztem a csendet.
az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés, az ember hibernálása, a szervátültetés, a föld kincseinek kizsákmányolása, a Föld-bolygó elhagyása, stb. Ezekre Ő biztosan nem is gondolhatott istenségének kiüresítése és emberségének korlátai miatt. Azért küldte el munkája folytatására a Szentlelket, hogy az általa átadott tanítást tovább fejlessze bennünk, és segítsen minket abban, hogy rá figyelve mindig helyesen tudjuk alkalmazni az újabban és még újabban előállt helyzetekre (Jn 16 13). 119 Még egy dolgot szintén figyelembe kell vennünk. Egy új mozgalom beindítása mindig nagyobb indítónyomatékot követel, mint annak elterjedése utáni továbbgörgetése. Jézus, és majdan apostolai, sokkal sürgetőbbnek élték meg a tennivalókat, mint ahogy ezt évezredek multán megélhették volna azok, akik buzgó elődöktől vették volna át ugyanezt. Egy meglévő struktúra továbbépítése könnyebb, mint az új bevezetése. Jézus számára még különösen is sürgetést jelentett a megtestesülés meg nem ismétlődése, és a rendelkezésére álló idő kevés volta, hiszen kivégzése előtt kevéssel mondta, hogy még sok mondanivalója lenne (Jn 16, 12), de nem tudja elmondani (Jn 14, 30); és a "kis idő és kevés idő" eléggé nyugtalanította és sürgette.
A lineáris rendszereket lineáris differenciálegyenlet-rendszerek írják le. Ezek megoldása tetszőleges gerjesztés esetén (különösen összetettebb, sokváltozós rendszereknél) nem könnyű. Sokszor nincs is szükség ismerni a rendszer összes változóját az idő függvényében, elég valamely számunkra fontos mennyiség időfüggése. Ez a válaszfüggvény természetesen függ a gerjesztéstől. A lineáris rendszerek legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesül a szuperpozíció elve: ha két gerjesztés összege hat a rendszerre, akkor a válasz az egyes gerjesztésekre adott válaszok összege lesz. Emiatt egy lineáris rendszer egyértelműen jellemezhető egyetlen – célszerűen egyszerű – gerjesztésre adott válasszal is. Ez a válaszfüggvény megmérhető vagy kiszámítható, és ismeretében már bármely gerjesztésre adott válasz meghatározható. A lineáris rendszerek vizsgálatára használt legegyszerűbb gerjesztések a Dirac-delta függvény és az egységugrás függvény. A Dirac-delta függvény definíciója: Ez a gyakorlatban egy nagyon rövid, nagyon nagy amplitúdójú impulzus (ahol a görbe alatti terület egységnyi), amit például egy mechanikai rendszernél egy rövid, nagy erejű lökéssel lehet megvalósítani.