A Diesel-motorokban lejátszódó folyamatok Seiliger-körfolyamattal jellemezhetőek. Tevékenység: Rajzolja le a füzetbe a Seilinger körfolyamat ábráját, jegyzetelje le az egyes szakaszokhoz tartozó folyamatokat. Legfontosabb jellemzője, hogy 2 fázisra osztható fel: egy állandó térfogat- és egy állandó nyomás mellett lejátszódó égésfolyamatra. 4. ábra Seiliger-körfolyamat 1-2 a szívást követő adiabatikus sűrítés a motor hengerében 2-3 isochor, tehát állandó térfogaton lejátszódó égésfolyamat (hőbevezetés) 4. isobar, tehát állandó (változatlan) nyomáson lejátszódó égésfolyamat (hőbevezetés), közben terjeszkedés (munkavégzés) 5. adiabatikus terjeszkedés (munkavégzés) folytatása 5-1 isochor, tehát állandó térfogaton lejátszódó kipufogás A bemutatott idealizált körfolyamatok messze nem tükrözik a motorok hengerében lejátszódó valóságos folyamatokat, csak az egyes alapelvek közötti különbségeket szemléltetik. Önellenőrző kérdések Sorolja fel napjaink motorjainak alapvető követelményei közül legalább 3-at!!
Összefoglalásként megállapítható, hogy a tényleges tervezési paraméterek meghatározása csak kompromisszum eredménye lehet. III. Olajozás Szóró olajozás: Főleg a régebbi típusú négyütemű motoroknál találunk ilyet. Legelterjedtebb az a megoldás, amikor a szivattyú egy kis olajat szállít a forgattyúsházba. Forgás közben a hajtókar felszórja az olajat a hengerfalra és a szétszórt olajköd keni a motor többi alkatrészét. A vezérműlánc is segít, hogy a szelepek megfelelelő kenést kapjanak. Egyes helyekre furatokon jut el az olaj. Ez az olajozási mód kedvezőbb abból a szempontból, hogy mindig friss olajat kap a motor, de hátránya, hogy nem nagy nyomással kerül az egyes helyekre, és a hűtés nagyon kicsi. Az olajtartályból csak egy cső vezet a motorba. Cirkuláris nyomóolajozás: Két csövezeték vezet a tartálytól a forgattyúsházig. Az olajat az olajszivattyú tartja keringésben. A szivattyú mindig újabb és újabb olajmennyiséget szállít, és az olajat nyomással kényszeríti a furatokon keresztül a kenésre váró helyekre.