Erre önmagában fel lehetne építeni egy filmet, ám a rendező csak bedobálja a fontosabbnál fontosabb témákat, hogy aztán felületesen érintve haladjunk tovább. A zárás ettől függetlenül betalál, elgondolkodtat és valahol mélyen el is borzaszt. Abbasi műve beleillik az igaz történeten alapuló sorozatgyilkosos filmek táborába. Habitusában, cselekményvezetésében nem tartalmaz túl sok autentikusságot, de helyenként felkavaró tud lenni. Az igazi ereje azonban az iráni helyszínben, gondolkodásmódban rejlik, illetve abban, hogy kiprovokálja az érzelmeket és a moralizálást a nézőből. Pont emiatt bosszantó, hogy kicsit alaposabb forgatókönyvvel mennyivel erőteljesebb élmény lehetett volna. Egy esélyt így is megérdemel, mert sodró lendületű, erőteljes dráma, thriller érdekes nézőpontokkal, mely képes hatást kiváltani a nézőből, még ha nem is vonul be a műfaj klasszikusai közé.
Az elmúlt három hónapban, vagyis 2018 éve eleje óta illegális utakon 20 ezer afgán érkezett Törökországba. A török hatóságok és az erzurumi váli – Erzurum (és Erzincan) városa a leginkább érintett a menekültek érkezésében – charter járatokat szerveztek annak érdekében, hogy az afganisztáni származású érkezőket visszajuttassák hazájukba. Ez azonban nem akadályozza meg a többségében fiatal férfiakat abban, hogy újra és újra megkíséreljék az átjutást az iráni–török határszakaszon. Az egyik ilyen afganisztáni menekült a következőképpen nyilatkozott helyzetükről: "Azért jöttünk idáig, hogy dolgozzunk, és hogy megmeneküljünk a talibántól. Napokon keresztül gyalogoltunk a hegyeken át. Az Afganisztánból idáig megtett 23 napos gyalogutat most repülővel 4 óra alatt megtesszük visszafelé. Most lehet ugyan, hogy kiutasítanak bennünket, de vagy illegális utakon, vagy útlevéllel, vissza fogunk újra térni. "[4]A török kormány még 2017 őszén a határszakasz megerősítésére az Ararát térségében 144 km hosszan beton elemekből és szögesdrótból kialakított fizikai akadály felállítását tervezte.
Változást jelent, hogy az amerikai MLRS-ek azaz rakéta sorozatvetők segítségével most az ukránok akár 70 kilométeres távolságból tudnak rakétaesőt zúdítani az oroszokra, és így több fontos objektumot meg tudtak eddig semmisíteni. Habár ezek az amerikai rakétatüzérségi eszközök rendkívül fejlett és hatékony fegyverek és valódi veszélyt jelentenek az oroszokra, fontos kiemelni, hogy nem áll olyan mennyiségben az ukránok rendelkezésére, amivel valóban meg tudnák törni az oroszokat. Oroszország ráadásul egyre több ilyen MLRS rendszer megsemmisítéséről számol be, bár ezeket a híreket az ukránok nem erősítették meg. Teheráni találkozó Fontos hír, hogy úgy néz ki egy új ország tűnt fel Oroszország oldalán szövetségesként. Egy másik páriának kikiáltott ország Irán lehet az oroszok új segítője. Jövőhéten utazik Putyin az iráni fővárosba, Teheránba tárgyalni, de már most arról érkeznek hírek, hogy több száz drónt kaphat Oroszország Irántól, köztük felfegyverzett drónokat. A teheráni látogatás azonban egész biztosan még a drónoknál is többről szól, ugyanis úgy tűnik, hogy a régió másik erős embere, Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke is ott lesz a találkozón.
09 10:25Ali Hamenei ajatollah képe fegyver célkeresztjében jelent meg. Hekkertámadás miatt szakadt félbe az iráni állami televízió közvetítéseÉlő adásban hackelték meg az iráni állami tévétHekkertámadás miatt szakadt félbe az iráni állami televízió közvetítése22. 09 10:16Negyedik hete zajlik az országos tüntetéssorozat. Hekkertámadás miatt szakadt félbe az iráni állami televízió közvetítéseCélkereszttel a fején villant fel az égő ajatollah az iráni tévé adásábanHekkertámadás miatt szakadt félbe az állami televízió közvetítéseEgy iráni anya azt állítja, agyonverték tizenéves lányát az egyik tüntetésen22. 08 17:04Nasreen Shakarami szerint a hatóságok kilenc napig titokban tartották lánya halálát, majd a család kívánsága ellenére elvitték a holttestet a hullaházból, hogy egy távoli területen temessék el. Egy iráni anya azt állítja, agyonverték tizenéves lányát az egyik tüntetésenEgy iráni édesanya megdöbbentő állítása: lánya halálát kilenc napig titkolta a hatóság, majd a család akarata nélkül holttestét elszállítottákAgyonvertek egy 16 éves lánytIrán kurd városaiban lőnek a tüntetőkre22.
Lezuhant vagy lelőtték? 2020. január 8., 08:01 Mindenki meghalt az Iránban lezuhant ukrán repülőgépen A Boeing 737-es típusú utasszállító gépen 167 utas és 9 fős személyzet volt a hírforrások szerint. Oldalszámozás Első oldal Előző oldal Oldal 1 2 Jelenlegi oldal 3 4 5 … Következő oldal Utolsó oldal Utolsó oldal
[19][1] (2018-04-09)[2] (2018-04-09)[3] (2018-04-08)[4] (2018-04-18)[5] (2018-04-16)[6] (2018-04-18)[7] (2018-04-07)[8] (2018-04-17); (2018-04-11)[9] (2018-04-16); Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a június 24-én esedékes törökországi előrehozott választás kapcsán a mintegy 50 000 szíriai menekült, akik már török állampolgárságot kaptak, aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy a török nemzetgyűlésbe bejuttathassanak egy szíriait, aki az országban élő menekültek jogait képviseli. Annál is inkább, mert a közeljövőben az állampolgárságot kapottak száma elérheti a 120–130 000 főt. A parlamenti tagságra jelölt Semir Hafez egyébként hosszútávon egy, a szíriaiak ügyeivel foglalkozó külön minisztérium felállítását is szorgalmazza. (2018-04-29)[10] A Török Koordinációs és Együttműködési Ügynökségnek például a fővároson kívül Mazár-e Sarifban van még központja. A török állami segédlettel megvalósuló kulturális és infrastrukturális beruházások nagy része is itt valósul meg. te_turkce_kursunu_bitiren_afgan_ogrenciler_sertifika_aldi-20618 (2018-04-18)[11] (2018-04-16)[12] (2018-04-17) Azon túl, hogy Afganisztán északi régiói a hagyományos, történelmi Turkesztán részét képezték, kulturális közösséget teremtve ezáltal a török népek között, Ankara gazdasági szempontból sem elhanyagolható partnere Kabulnak.
Az iszlám köztársaság több fejlett, IR-6-os centrifugát akar üzembe helyezni föld alatti nukleáris létesítményében, Natanzban, hogy fokozza az urándúsítást – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerda éjjel elmarasztalta Iránt, mert nem szolgáltatott hiteles információkat arról, hogy milyen nukleáris anyagokkal rendelkezik három, be nem jelentett helyszínen található létesítményben. A NAÜ egyúttal felszólította az iszlám köztársaságot, hogy folytassa az együttműködést. A harmincöt jelenlévő országból harminc szavazta meg az amerikai, brit, francia és német támogatással előterjesztett határozatot. Oroszország és Kína ellenezte, míg India, Líbia és Pakisztán tartózkodott. Az iráni külügyminisztérium szerint a nem építő jellegű lépést politikai érdekek motiváltá, 2022. június 9. A Planet Labs PBC mûholdas felvétele az iráni Natanznál levõ nukleáris létesítményrõl 2022. június 9-én. Irán több fejlett, IR-6-os centrifugát szándékozik üzembe helyezni a bõvítés alatt álló föld alatti központban, hogy fokozza az urándúsítást.
A nő őrizetbe vétele után kómába esett és meghalt. A hatóságok szerint "szerencsétlen incidens" történt, de Aminit nem agyonverték, hanem váratlan szívelégtelenség miatt vesztette életé ügy nemzetközi felháborodást váltott ki, az ENSZ Emberi jogok főtanácsosa független vizsgálatot sürget Mahsza Amini halálának kivizsgálásával kapcsolatban. A fiatal nő halála után tüntetéshullám söpört végig az országon.
Török források szerint az sincs kizárva, hogy az iráni afgánok fele, vagyis nagyjából másfél millió ember akar átjutni Törökországba, hogy vagy ott kezdjen új életet, vagy pedig tovább induljon Európa felé. Az iráni kormányzat finoman szólva sem marasztalja ezeket az embereket. Törökország az érvényben lévő genfi egyezmény alapján elkezdte az országba érkezőket visszatelepíteni Afganisztánba, a keleti megyékben "visszaküldő központokat" hozott létre. Néhány emberjogi szervezet[15] ugyanakkor már tiltakozott a pakisztáni és a török hatóságok eljárása ellen egyaránt és próbálja elérni, hogy az ENSZ mihamarabb kezelje a szóban forgó milliók ügyé a problémakör európai vetületét illeti, a legújabb hírek szerint a balkáni útvonal újra aktivitást mutat. [16] E folyamatban résztvevők estében azonban már döntő többségében nem szíriai, sokkal inkább közép-ázsiai csoportokról beszélhetünk. Az Európába érkezők összetételében tehát ilyen értelemben fontos változások mentek, mennek végbe. Az időzítés ebből a szempontból nem releváns kérdés, hiszen a kontinens szomszédságában zajló konfliktusok rendezése annak ellenére sem halad, hogy minden résztvevő igyekszik a béke és a stabilitás jelentőségére felhívni a figyelmet.