Régi Kifejezések Szótára
Sótó[szerkesztés] dugó Sótol[szerkesztés] sajtol; bedugaszol Sörivó készségek[szerkesztés] Sörivó készségek Billikom Sokan és sokszor tévesen írják. Soha nem ittak billikomból sört (illetve régiesen sert) csak bort! Bögre Általában a komló termését utánozó forma, fületlen és füles változatban ismert. Csellek Füles, vagy fületlen, vagy alacsony fülű ívókészség. Csizma Csizma formájú kerámia vagy üveg, általában 1/2 literes vagy nagyobb űrtartalmú. (Ahol ilyen serivó készség volt csak a vendéglátóhelyen, a vendégnek vigyáznia kellett, mert ha nem ismerte a csizmából ivás fortélyát, az egész adag az arcába löttyent! ) Csobolyó Népi, általában fából készült faedény, amely víz, esetenként bor vagy pálinka tárolására és szállítására is szolgált. Az 5-6 literes csobolyókat kulacs módjára ivásra is használták, de készültek belőle 15-20 literes változatok is. A kisebb, egyszerű dugóval lezárt csobolyókat, az oldalukhoz erősített szíj vagy zsineg segítségével vállon, lónyergen vagy a szerszámok nyelén szállították, inni egyszerűen a szájhoz emelve, vagy fából készült cső illetve nádszál segítségével lehetett belőle.
- Könyv: Régi építészeti kifejezések gyűjteménye, csak 800Ft! – Terc
- Építészeti szakkifejezések szótára - Az építészet régi és új szavai - Déry Attila
- Szakácskönyv/Régi kifejezések/S – Wikikönyvek
- Idegen, régi és régies szavak és jelentésük - Egri csillagok - Olvasónaplopó
Könyv: Régi építészeti kifejezések gyűjteménye, csak 800Ft! – Terc
Építészeti szakkifejezések szótára - Az építészet régi és új szavai - Déry Attila
- Adventi naptár gyerekeknek házilag
- Szakácskönyv/Régi kifejezések/S – Wikikönyvek
- Könyv: Régi építészeti kifejezések gyűjteménye, csak 800Ft! – Terc
Szakácskönyv/Régi kifejezések/S – Wikikönyvek
Idegen, régi és régies szavak és jelentésük - Egri csillagok - Olvasónaplopó
(csak szókapcsolatban) értelmező jelző főnév v. azonosítja Idegenszerűség az infinitivust értelmező jelzőnek használni főnév mellett: […] a vágy uj földeket látni (neue länder zu sehn), a képesség ilyen uj dolgokat fölfogni (1879 Simonyi Zsigmond) A melléknévi jelzőnek egy külön fajtája az értelmező jelző (appositio), vagyis az utólagos jelző, p. például Hol Mátyás, az igazságos? (1895 PallasLex. ) [A Barbárok című novellában Móricz] hőseinek lelkiállapotába helyezkedve – öntudatosan vagy öntudatlanul – a pusztai barbár nyelvtan szerint nem egyezteti az értelmező-jelzőt az előtte álló szóval és ezt írja, amit kijavítani hiba volna: "Elszáradt, régi nyomok, kéthetes. " (1932 Kosztolányi Dezső) Az értelmező jelzőnek két fő típusa van: a minőség- (mennyiség-, illetőleg birtokos) jelzőnek megfelelő értelmező jelző és az azonosító értelmező jelző (1963 Szemere Gyula) Az értelmezőnek jelzőként való megítélése és a jelzőkhöz való besorolása ellen szól mindenképpen az a tény, hogy az értelmezőknek csak egyik fajtája, a jelzőknek megfelelő értelmezőtípusok nevezhetők értelmező jelzőknek III.