Balog Zoltán leköszönő emberi emberi erőforrások miniszter szerdán részt vett egy kötet bemutatóján, és ott elmondta, hogyan képzeli el a kormánykritiká szükség volna valóságos, a kormányt teljesítménye, Magyarországot helyzete és lehetőségei alapján megítélő diskurzusokra - mondta Balog Az idők jelei vitairat-sorozat harmadik kötete és az azonos témában készült film bemutatóján az MTI jelentése szerint. Balog Zoltán szerint jó lenne túljutni azon, hogy aki szimpatizál a kormánnyal, minden tagját "félistennek" tartja, aki pedig nem, úgy gondolja, hogy kizárólag "hülyék és gazemberek" vannak hatalmon. Ezután viszont a miniszter azt is mondta: nemcsak azért hiányzik a valós diskurzus, mert vagy "rosszindulatú" vagy "szolgalelkű emberek" értékelik a kormány munkáját, hanem mert többnyire csak szlogenek hangzanak el, és hiányzik a bírálat mögül a komoly, valóságos mércét állító idők jelei kötetek szerzői viszont szerinte elvégezték ezt a munkát, és nem hallgatják el kritikus mondataikat, de ezekből a bírálatokból "érezzük a József Attila-i mondatot: "Érted haragszom, nem ellened".
A finn példa is igazolja, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a meghatározó, amelyet bizonyít, hogy a finn diákok kevesebb időt töltenek az iskolában, kevesebb házit kapnak és ennek ellenére a világon az egyik legjobb tanulmányi eredményeket produkálják. Összehasonlításként Kína 4 tartományában, ahol szintén világszínvonalú PISA teljesítmények születtek, a 15 éves tanulók 57 órát töltenek hetente tanulással az iskolában és otthon (hasonló a nagyságrend a dél koreai, a szingapúri és a hongkongi diákok esetében), addig ez az óraszám a finneknél 36 óra körül mozog. Ez jó példája annak, hogy lehet nagyobb tanulási értéket, kimenetet, teljesítményt elérni kevesebb óraszám alatt is, ha sikerül az optimális egyensúlyt megtalálni a mennyiség és a minőség között. A jó nemzetközi gyakorlatok, sikerkritériumok szerint a kevesebb és célirányosabb, valamint a tantárgyi szemléleten túllépő tananyagok, az egyéni tanulási utakat és sikerélményt, a felfedezés örömét, jó emocionális, mentális közérzetet biztosító, valamint a tanulási eredményeket visszacsatoló, fejlesztő típusú értékelési és inkluzív oktatási formák jelölik ki ennek a paradigmaváltásnak a körvonalait, irányait.
Nem szabad kérkedni a szerzett javakkal! " "A jelenlegi közélet és közhangulat tele van mértéktelenséggel. A közéletben minden fekete-fehér, egyszerű és radikális: a szövegek, amiket a közmédiában hallhatunk, a jelszavak és változásaik, a megoldások keménysége. Mindez a mértéktelenség agresszív kampánya. " "Nagy baj, ha a hatalom mindent erőből csinál. A mai közélet nem a szabályozott közéleti játszmák terepe. Ez nem felel meg sem a józanság, sem a hosszú távú tartósság kritériumainak. " "A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat. Ez a keresztény tanítás szubszidiaritási elvével is szemben áll. " A kirakatemberek meggazdagodásáról "Üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások. A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad.
A Szent Ágoston liturgikus mozgalom szervezésében rendszeresek voltak az egyesület közös ünnepi szentmiséi, többször az Egyetemi templom falai között, melyeken Dankó László érsek, mint a szervezet fővédnöke visszatérő főcelebráns volt. A hitéleti programok körébe 1990 tavaszától illeszkedett be az egyesület fővédőszentjének, Szent Adalbert püspök és vértanúnak az emléknapja, majd a későbbiekben ünnepi szentmisékre került sor Szent Ágoston, az értelmiség védőszentje ünnepén is. A szervezet működéséről rendszeresen beszámolt az Új Ember cikkeiben, az egyes munkacsoportok programjai, felhívásai, a Jel és az Aranyág előfizetési lehetősége az első időszakban a lapban is megjelentek, különösen, mivel a Jel szerzői, a KÉSZ tagjai komoly átfedéseket mutattak az Új Ember szerzőgárdájával is. A szervezet első éveit néhány komoly polémia, a közéleti szerepvállalás nyomán heves csatározás kísérte. Így fontos kérdéssé vált a rendszerváltás éveiben és az első demokratikus választások kapcsán a szervezet politikai ügyekben való állásfoglalásának kérdése, melyet az egyesület vezetősége mindvégig a keresztény közéleti és értelmiségi szerepvállalás fontos részeként értelmezett: "A közösség életében való részvétel alapvető keresztény kötelesség.