A bank a fedezetül ajánlott készlet értékesítésre alkalmatlanságának az ismeretében az Rt. hitelkérelmét elutasította volna. A hitel folyósítását követően az Rt. a kamatfizetési kötelezettségének eleget tett, 2005-től azonban a tőketartozást már nem fizette, mert vele szemben időközben felszámolási eljárás indult. A Legfelsőbb Bíróság ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a terhelt a hitel megszerzése végett jogtalan haszonszerzési célzattal ejtette tévedésbe a hitelt nyújtó pénzintézetet és a sértett kára a hitel folyósításával, annak összegével egyező mértékben bekövetkezett. Hasonlóan ugyanis a BH 2001/160.
Ha az eset körülményeiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tettes a kölcsönformát csupán megtévesztésül használta, de a kapott összeget eleve nem is állt szándékában visszafizetni, úgy a csalás megállapítható. De megállapítható akkor is, ha a kölcsön felvételének időpontjában (a terhelt) semmiféle reális lehetőséggel nem rendelkezik a kölcsön visszafizetésére. Ebből a körülményből egymagában is - egyéb bizonyítékok nélkül - arra kell következtetni, hogy a tettes kárt akart okozni, hiszen neki kellett a legjobban tudnia, hogy semmiféle lehetősége nincs a kölcsön visszafizetésére (BH 4938). Nem változtat a következtetés helyességén az sem, ha esetleg a tettes korábbi hitelezőit úgy elégíti ki, hogy újabb sértettet károsít meg "kölcsön" felvételével és ebből fizet. Az ilyen láncolatos cselekménysorozat azon része is bűntett tehát, amely részében a tettes a kárt utóbb (újabb bűncselekményből szerzett pénzzel) megtérítette. Ha mindezen elkövetési módok tettesének van olyan jövedelme vagy vagyona, amely a megtévesztéssel szerzett hitel fedezetéül szolgál, akkor sem állapítható meg a csalás, ha az ígért törlesztési határidőre az elkövető nem teljesített (BH 5209, 5556).
szám alatt közzétett döntésre hivatkozott. A BH 2001/160. szám alatt közzétett döntés szerint: megvalósítja a csalás bűntettét, aki a lakásépítési kedvezmény igénybevételekor - az ennek folyósításához előfeltételül megkívánt - saját erő megléte tekintetében a pénzintézetet megtéveszti, és ezáltal a kölcsönösszeg jogtalan felvételével a pénzintézetnek kárt okoz [1978. törvény 318. § (5) bek. a) pont, 106/1988. (XII. 26. ) MT r. 2. §, 3. § (2) bek., 141/1994. (XI. ) Korm. 5. §]. A döntés alapjául fekvő ügyben megállapított tényállás lényege szerint a terheltek azt a hamis látszatot keltették, hogy a lakásépítési kedvezmény folyósításához szükséges valamennyi feltétel - így a folyósításhoz előírt 30%-os önerő - fennállt. E megtévesztő magatartás célja a jogszabályok szerint igénybe vehető 2. 200. 000 forint összegű - vissza nem térítendő - lakásépítési kedvezmény jogosulatlan megszerzése volt. Az igénylés folytán létrejött szerződés alapján 1. 760. 000 forint kifizetésére került sor. A terhelteknek ténylegesen szándékában állt az építkezés megkezdése és bizonyos fokú elvégzése.
Az OTP néhány évvel ezelőtt A-hitel néven vezette be hazánkban a ma már csak folyószámlahitelként ismert szolgáltatást. A lehetőséggel sokan éltek, de mivel az emberek ilyen esetekben általában többet költenek, így rengetegen már szabadulnának tőle. A négy kérdés csak az, hogy miként? Az OTP A-hitel egy olyan folyószámlahitel, amelynek köszönhetően a hitelkeret erejéig a bank akkor is teljesíti a megbízásokat, illetve engedélyezi a készpénzfelvételt is, ha a látra szóló betét már nem nyújt rá lehetőséget, ergo mínusz összegű kártyahasználatra nyit lehetőséget. Az OTP A-hitelről általában Ehhez a hitelformához rendszeres jövedelem, illetve a folyószámlán elhelyezett, lekötött betéti fedezet mellett tudunk hozzájutni. Előnye, hogy akár bankszámla megnyitása esetén azonnal igényelhető, és 3 havi számlamúlt után a következő hónaptól már használható is. Amennyiben már meglévő bankszámlára kérjük a folyószámlahitelt, és már legalább három hónapja arra kapjuk fizetésünket, akár már az igénylés napján hozzájuthatunk a rendelkezésünkre álló hitelkerethez.