A dél -koreai hegyekből származik, ahol rossz körülmények között nő, gránitsziklák között. A koreai fenyő lassan növekvő és nem túl nagy (általában öt-hét méter) fa. Az ültetés után eltelt vagy tucat év elteltével egy másfél méternél nem hosszabb növényre számíthatunk. Érett formájában azonban tíz méter magasra és három méter átmérőjűre is megnőhet. A koreai fenyő szinte minden savas vagy enyhén lúgos talajban nő. Előnyben részesíti a napos helyeket, és jól reagál a környezetszennyezésre. Ezenkívül fagyálló is. A koreai fenyő egy tökéletes, széles, kúpos koronájú fa, rendszeres vízszintes emeletű hajtásokkal. Az egy méter hosszú példányokon apró, vízszintesen elrendezett kúpok jelennek meg, amelyek éréskor lila-lila, majd zöld-barna színűek. A velük megszórt fa nagyon dekoratívnak tűnik. A koreai fenyő teteje sötétzöld, krémfehér alsó szára és rügyei, valamint minden fenyő közül a legrövidebb tű, amely tetején sötétzöld és fényes, alul pedig fehér. Rugós lépései viszont ezüstösek. Szeptemberben begyűjtött és május elején vetett magvakból vagy oltással szaporítjuk.
A zsidók viszont megkapták a templomok megkoronázására szolgáló építőanyagot. A közönséges fenyő különösen fontos a románok hitében. Ennek az országnak a hagyományai szerint ez a fa az élet menetéhez kapcsolódott. Annak érdekében, hogy elűzzék a gonosz erőket a gyermek elől és erősítsék erejét, a csecsemőket vízben fürdették, fenyő gallyak főzeté is hitték, hogy a közönséges fenyő az emberi sors hordozója, és ezért szimbolikus testvériséget készítettek vele. A szülők a gyermeket a fa alá tették, és térden állva imádkoztak. Vágták a kéregre az újszülött jelét is, és miután megfelelő áldozatot hoztak a fának, hazatértek. A gyermek felnőtt korában kötelező meglátogatni a fenyőt és gondoskodni róla. A román hagyomány szerint fenyőt is ültettek a fiatalok sírjára. És ha egy fiatalember otthonától távol halt meg, például egy háborúban, a fenyőfát üres koporsóba helyezték. Őseink is imádták a fenyőt. Számukra a lengyel fenyő a természetes kedvesség és jóság fája volt. Állatokat és gyümölcsöket áldoztak, télen pedig fiatal juhok gyapjújával borították be a törzset.
A leggyorsabb növekedésű jegenyefenyő. Hajtásai olajzöldek, 3-6 cm-es tűlevelei fényes sötétzöldek. Tűi fésűszerűen kétoldalra hajlók. Tágas kertekbe, parkokba való fenyő. Fiatalon gyakran öntözzük. Mészkerülő, nem fagyérzékeny. Az átültetést nem szereti. Abies guatemalensis (Guatemalai jegenyefenyő) 25-30 méter magasra növő, örökzöld fenyő. Ágai vízszintesen állók, fésűszerűen növő tűlevelei gyantásak, 1, 5-5 cm hosszúak, 1, 2-1, 5 mm szélesek. Abies Fabri (Fabri fenyő) Abies flinckii (Jalisco jegenyefenyő) Abies firma (Momi jegenyefenyő) A Momi jegenyefenyő 40-50 m magas, törzsátmérőj e a 2 métert is elérheto. Tápdús, nedves talajt szeret. Abies forrestii (Forrest jegenyefenyő) Abies hickelii (Hickel jegenyefenyő) Abies holophylla (Mandzsu jegenyefenyő) A mandzsu jegenyefenyő teljesen télálló, 40-50 m magasra is megnőhet. Szabályos kúp alakú fa. Abies homolepis (Nikko jegenyefenyő) Japánon kívül Észak-Európában és Észak-Amerikában is elterjedt faj. Általában 40 m magasra nő. Vízigényes növény, aszályos időben intenzív locsolást igényel.
Mérete kifejlett korában: Sz: 4-8 m x M: 30-45 m Tengerparti mamutfenyő – Sequoia sempervirens – 7, 5 l-es konténerben. Saját szaporítás! Tengerparti mamutfenyő – Sequoia sempervirens – 15×15 cm-es konténerben Tengerparti mamutfenyő – Sequoia sempervirens. A képen a Del Norte Titan nevű, közel 94(! ) m magas egyed törzse látható (Jedediah Smith Redwoods State Park). Forrás: Wikipedia Commons Tengerparti mamutfenyő – Sequoia sempervirens. Élőhelyi fénykép (Big Basin Redwoods State Park). Forrás: Wikipedia Commons 'Spiralis Mini' nyugati tuja – Thuja occidentalis 'Spiralis Mini' Magyar nemesítésű, lassan fejlődő, nagy termetű törpe, oszlopos növekedésű fajta. Levelei sötétzöldek, a fiatal hajtások csavarodók, kagylósak. Kimondottan bájos növény, olyan mintha az oszlopos malonyai tuját méretarányos makettben alkották volna újra. Szabadtéri edényes növénynek is alkalmas akár egy-másfél évtizedig (amíg ki nem növi a legnagyobb, még esztétikus cserepet vagy konténert), persze a megfelelő talajjal és tápanyag-utánpótlással.
Akár törpe, akár óriás (alapfaj), mind igazi ékköve lehet bármely kertnek. 'Jeddeloh' kanadai hemlokfenyő – Tsuga canadensis 'Jeddeloh'.
Abies bracteata (Santa Lucia jegenyefenyő) Karcsú, kúpos, 35 m magasra megnövő örökzöld fenyőfaj. A kéreg sima, sötétszürke. A levél merevek, laposak, 5 cm hosszúak, erősek kihegyezettek. Felszínük fénylő sötétzöld, fonákjukon két ezüstös sáv van. A hajtásokon kétoldalt állnak. Virágzatok tavasszal nyílnak, a termősek zöldek, felállók. a porzósak sárgásak és lecsüngnek az ágak alsó oldaláról. A toboza tojásdad, felálló, 10 cm hosszú. Fiatalon zöld, éretten barna, feltűnően nagy, szúros fellevelekkel. Abies cephalonica "Meyers Dwarf" ("Meyers Dwarf" kolorádói jegenyefenyő) Görögország hegyvidéki részein honos, nagytermetű, széles, kúp alakú fenyő. 5-6 éves koráig lassan nő, majd ez a folyamat felgyorsul. 2-3 cm-es tűi a csúcsi és oldalvezér hajtásokon szúrósak. Ültetéskor vegyük figyelembe, hogy helyigénye nagy. Szárazságtűrő, az átültetést nem szereti. Nem fagyérzékeny. Abies chensiensis (Shensi jegenyefenyő) Abies coahuilensis (Koahuilai jegenyefenyő) Közép-Amerikából származó jegenyefenyő.