A sok irányból érkező alkotócsapat tagjai egymás tudását kiegészítve és továbbgondolva valódi összművészeti alkotást hoztak létre, mely számtalan utalást, referenciát nyújt a legkülönbözőbb művészetekben és technológiákban szocializálódott nézőknek: Weöres, a hullámzó óceán és a sivatag, a város képei mellett Dalí és Magritte festményei is megidéződnek, eszünkbe juthatnak különbféle kisfilmek (például a Nyuszi és Őz), zenei műfajok, artisztikus lemezborítók, táncos klisék, képernyővédő animációk… Számtalan asszociációs úton indulhat el a néző, bármelyik irány érvényes és érdekes lesz. A bonyolultságot szimpatikus lazasággal kezeli a rendező Szabó Réka, a humoros és ironikus szakaszokban bővelkedő előadást házibuli-tánc zárja, s végig érezhető a játékosságra való hajlam (az utolsó percben egy ninja fut át a színen). Okos, ügyes, aprólékosan kidolgozott előadás, mely rengeteg szállal igyekszik kapcsolódni a körülöttünk lévő világhoz, valósághoz, s közben mégis álomvilágot hoz létre. Azt mondták mellettem a nézőtéten, hogy az utóbbi évek talán legjobb magyar táncprodukciója.
A produkció Szász Dániel táncával kezdődik, aki fokozatosan vezeti be a nézőt a számtalan kapcsolódási pontot felkínáló, rengeteg utalást tartalmazó, komplex és játékos színpadi nyelvbe. Szász Dániel a tüll mögött helyet foglaló zenekar, elsősorban a dob egyre dinamikusabb és intenzívebb hangjaira, ütemére kezd felsőtestét megmozgató, négykézlábas ugrásokat végrehajtani, miközben a tüllre több színű és több irányból érkező reflektorok rajzolják rá az alakját. Hamar megérkezik egy másik komponens: besétál a színpadra egy vörös hajú lány – lépteit felvételről bejátszott cipőkopogás erősíti. Mezei Ildikó leül a színpaddal szemben elhelyezett technikai apparátushoz (laptop, tablet és más kütyük), és ő is munkához lát: festményeket, rajzokat, alakokat húz elő, dolgoz egymásba és vetít a tüllre. Elkezdődik Weöres, a zene, a grafikák és a táncos közös játéka. A Tünet Együttes már több alkalommal is foglalkozott a mozgókép és a test kapcsolatával a színpadon. A különbség és az újdonság az, hogy ez alkalommal Samu Bence csatlakozott a társulathoz, és magával hozta az Animata szoftvert, mellyel a képzőművészek (Mezei Ildikó és Taskovics Éva) képeit és figuráit animálni, mozgatni és deformálni lehet.
Legalábbis ezt bizonyítja a Pécs-Baranyai Címtár 1942-es kiadása, annak is 550. oldala, ami a napokban került fel a Csorba Győző Könyvtár Digi-Tár oldalára az interneten. Itt vígan böngészhetnek a pécsiek vagy pécsi származásúak, hogy felmenőik, nagyszüleik, dédszüleik merre éltek a városban – hozzáteszem, hogy akár a még régebbi múltat is kutathatják, tekintve, hogy már 19. századi jegyzékek vagy például az 1909-es pécsi címjegyzék is megtalálható a honlapon, digitalizált formában. Magam is így tudtam meg például, hogy apai nagyapám, az idősebb Kovács Imre villanyszerelő segéd 1930-ban a Felsővámház utca 43-as szám alatt lakott, a címjegyzék adatai szerint egy házban Stinner Mátyással, aki a sógora, egyben az Apolló Mozi főgépésze volt (az, hogy sógorok voltak, természetesen nem szerepel a kiadványban). Tóth Gyula tehát a ma is létező Laskó utcában élt. Ez ugyan nem a Takáts Gyula által megjelölt bosnyák negyed, ami Pécs tán legrégebbi külvárosi területének számított akkoriban, s a mai Tettye utca és Ágoston tér környékét kell elképzelni hozzá, de egyrészt Tóth Gyula cégtáblája kikerülhetett arra a környékre is, másrészt Weöres Sándor is bandukolhatott a Laskó utcában, már amennyiben Tóth Gyula bádogosnak a saját lakóhelyénél volt a műhelye, s a költő ott is felfigyelhetett a pentameter-sorra, amit aztán a magyar irodalom egyik emlékezetes verssorává tett.
Weöres Sándor Az éjszaka csodái2009 Weöres SándorAz éjszaka csodái Eredeti megjelenés éve: 1940 Kiadás: Tericum, Budapest, 2009 ISBN: 9789639633629 Oldalak száma: 40 Rövid leírás A költő-király verses meséje egy éjszaka varázsát idézi, kicsit gyerekvers, kicsit szerelmi vallomás, kortalan, mint Weöres Sándor költészete. A végig színes képekkel illusztrált kötet közös olvasni- és nézegetnivaló szülőknek és gyerekeknek, és nem utolsó sorban nagyszerű ajándék is. Szállítás megnevezése és fizetési módja Szállítás alapdíja Más futárszolgálat előre utalással 1 460 Ft /db MPL PostaPontig előre utalással 1 325 Ft MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft Személyes átvétel 0 Ft További információk a termék szállításával kapcsolatban: A Csomagküldő átvevőpontjaira 5 kg-ig 920, - ft-os szállítási költséggel tudjuk küldeni a csomagjainkat. Átvevőhelyek listája:
Film magyar filmetűd, 8 perc, 1982 Értékelés: 1 szavazatból 1 hozzászólás Weöres Sándor újraálmodott verse egy hétköznapi, szürke külvárosi éjszaka története, amelyet izgalmas látomássorrá, szomorú-vidám vízióvá növeszt a szerelem. Kövess minket Facebookon! Stáblista: Alkotók rendező: Horváth Mária zeneszerző: Gryllus Dániel operatőr: Polyák Sándor Vélemény: Itt tudsz hozzászólni feketevipera 2011 júl. 04. - 21:35:30 Érdekes "összmûvészeti alkotás", furcsa, szürreális-groteszk hangulatban. Ha valaki valahol utol tudja érni, akkor szerintem szánjon rá idõt, pár perc az egész.
Összemosódik a valóság és a képzelet, folyamatosan átírják egymást, aztán "Jön a söprőgép tompa morajjal, mögötte a hajnal fut lobogó szőke hajjal, csörömpöl a reggel, száll a fény… és az éji tág csodát, ezt a fura micsodát ketten láttuk: te meg én. " Tóth Gyula és Mogyoró Pál nevű nézőink személyi igazolványuk felmutatásával ingyen látogathatják az előadást.
Ajánlja ismerőseinek is! A költő-király verses meséje egy éjszaka varázsát idézi, kicsit gyerekvers, kicsit szerelmi vallomás, kortalan, mint Weöres Sándor költészete. A végig színes képekkel illusztrált kötet közös olvasni- és nézegetnivaló szülőknek és gyerekeknek, és nem utolsó sorban nagyszerű ajándék is. Kiadó: Tericum Kiadó Kft. Kiadás éve: 2009 Nyomda: Dürer Nyomda Kft. ISBN: 9789639633629 Kötés típusa: kemény papírkötés Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17. 00cm, Magasság: 19. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória:
A kivetített világ és a táncosok egészen különös, szürreális viszonyba kerülnek ezáltal – a vonalak megszemélyesednek, interakcióba lépnek az élő szereplőkkel. Összemosódik a valóság és a képzelet, folyamatosan átírják egymást, aztán "Jön a söprőgép tompa morajjal, mögötte a hajnalfut lobogó szőke hajjal, csörömpöl a reggel, száll a fény... és az éji tág csodát, ezt a fura micsodátketten láttuk:te meg én. "