Alice Ann Munro (leánykori nevén Alice Laidlaw) 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Már tinédzserkorában eldöntötte, írónő lesz. Első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkaként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, és hozzáment James Munróhoz, akivel Vancouverben alapítottak családot. Három lánya született. Második gyermekét még egynapos korában elvesztette. 1963-ban férjével és két lányával a kanadai Victoriába költöztek, ahol Munro's Books néven nyitottak egy könyvesboltot, mely a mai napig nyitva áll az olvasók előtt. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ohio) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott a művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez. A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, melyek mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak.
Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről Vári György Géczi János: Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány [Teljes szöveg (PDF)] FIGYELŐ - MŰVÉSZET Borók Szabolcs David Toop: Hangok óceánja Hargitai András Air: Pocket Symphony [Teljes szöveg (PDF)] BIBLIOGRÁFIA Szépirodalmi bibliográfia 2007. május-június Visszatérés az oldal tetejére
Munro történetei nőkről, de nem csak nőknek szólnak Munro híres erős női karaktereiről, történeteiben a nők állnak a középpontban. A szerző nem vallja magát feministának, amit azzal magyaráz, hogy abban az időben, amikor elkezdte megalkotni bátor, erős főhőseit, még nem létezett a mai értelemben vett feminizmus, azt azonban elismeri, hogy azért ír mindig női főszereplőket, mert ezzel tud azonosulni. A The Nobel Prize-nak adott interjúban arról is mesélt, hogy gyerekkorában azt látta, hogy míg a férfiak egész nap fizikai munkát végeztek a földeken, addig a nők többet olvastak, sőt olykor írtak is. Azt azonban hozzáteszi, hogy ez nem azt jelenti, hogy a történetei kizárólag nőknek szólnának. Munro célja, hogy akár nő, férfi, vagy gyerek olvassa a novelláit, az a fontos, hogy a szöveg képes legyen megszólítani az olvasóját, és előrevinni valamiféle változás irányába. Íme három Munro-kötet, amit mindenképp érdemes elolvasni: A Jupiter holdjai Ford. : Elekes Dóra, Park, 2021, 336 oldal Munro legutóbbi magyar fordításban is megjelent novelláskötetében, A Jupiter holdjaiban ezúttal nem csak az erős női kapcsolatokról olvashatunk, mivel a kötet címadó novellája ezúttal egy apa-lánya történetet beszél el.